Biblia Sacra Hungarica

A Biblia éve kiemelkedő rendezvényére került sor az Országos Széchenyi Könyvtárban, ahol megnyílt a Biblia Sacra Hungarica című kiállítás november 21-én. Az eseményen számos közéleti személyiség, a magyar tudományos és művészeti élet neves képviselői vettek részt.


Erdő Péter bíboros, az MKPK elnöke köszöntőjében a nemzet, a magyar kultúra és a Biblia több mint ezer éves összetartozásáról szólt. Az első magyar nyelvemlékeket, a korai bibliafordításokat, a nyomtatott bibliák sorát említve rövid áttekintést adott erről az évezredes kapcsolatról. Számtalan irodalmi mű bizonyítja, hogy kultúránk eleven párbeszédben volt és maradt a Biblia világával – mondta a főpásztor, aki kiemelte: a tárlat megkapó módon érzékelteti a Biblia és a kultúra, a Biblia és az élet kapcsolatát. A bíboros beszédében elismerését fejezte ki az Országos Széchenyi Könyvtárnak és mindazoknak, akik a kiállítás megalkotásában részt vettek.

Bölcskei Gusztáv püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke szerint a tárlatot a Könyvek Könyvének szeretete hozta létre. A bibliakiállítás azt mutatja meg kortársainknak, hogy a Szentíráson keresztül a teremtő és mindenható Isten adhatja meg nekünk az örök életet.

Archibald Miller Milloy tiszteletes, az Egyesült Bibliatársaságok főtitkára beszédében a társaságok legfőbb célját a Biblia minél több nyelvre fordításában és terjesztésében jelölte meg. Ezen a téren a bibliatársaságok teljesítménye egyedülálló a világban. (A Szentírást mindezidáig 2454 különböző nyelvre fordították le.) A főtitkár méltatta a magyar bibliafordítók munkáját, és kiemelte a magyar bibliafordítások és -kiadások jelentőségét. Monok István, az Országos Széchenyi Könyvtár főigazgatója köszöntőjében a jelen kor nehézségeire utalva úgy fogalmazott: nem a pénz és nem a politikusok teremtették meg Európát, ahogyan nem lehet sem pénzzel, sem politikával megoldani azt a morális-erkölcsi válságot, ami romba készül dönteni a fogyasztói kultúrát. Különösen fontosnak nevezte, hogy a Biblia stabil értékvilága látható legyen ebben az értékvesztett korban.

A kiállítás bemutatja a hazai latin és a legszebb magyarságú biblikus kódexek híres példányait, a Bécsi, a Jordánszky- és az Érdy-kódexet, könyvtáraink válogatott Vulgáta-kiadásait. Kiemelt helyen szerepelnek a magyar történelem és művelődéstörténet nagy alakjainak bibliái (Janus Pannonius, Balassi család, Kazinczy Ferenc, Ady Endre, Móricz Zsigmond), valamint Babits Mihály, Szerb Antal, Illyés Gyula, Pilinszky János és mások bibliaszeretetének dokumentumai. A tárlat a Szentírást nem ismerők számára is informatív, a könyvészeti értéken túl segít felismerni a Bibliában „mindig elő segélyvonalat”, a válaszokat a jelen nagy kérdéseire. A 2009. március 21-ig látogatható bibliakiállítás színes programokkal várja a fiatalabb korosztályhoz tartozó érdeklődőket, iskolai csoportokat is: a kódexmásoló és -díszítő műhelyekben saját „kódexlapok” készíthetők, a látogatók képes bibliájában mindenki megörökítheti legkedvesebb bibliai jelentét.

Az Országos Széchényi Könyvtárban a Biblia Sacra Hungarica kiállítással egyidejűleg kisebb tárlat is megnyitotta kapuit: a térképtárban bibliai térképekkel és történetükkel ismerkedhetnek meg a látogatók.

Bibliaolvasás...

Nemzetközi felmérés a bibliaolvasásról

Október 14-én a Vatikáni Sajtóteremben mutatták be a bibliaolvasásról végzett ökumenikus, nemzetközi szintű felmérés eredményét. Ez alkalomból együttműködési egyezményt írt alá a Katolikus Bibliaszövetség és az Egyesült Bibliatársaság a Szentírás fordításáról és terjesztéséről.
A szentszéki sajtóteremben megtartott tájékoztatón felszólalt Walter Kasper bíboros, a Keresztény Egység Elősegítése Pápai Tanácsának elnöke, Vincenzo Paglia püspök, a Katolikus Bibliaszövetség elnöke, és Archibald Miller Milloy tiszteletes, a Bibliatársaságok főtitkára.
A felmérést 2007. november és 2008. július között végezték 12 ország, köztük az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Oroszország, Olaszország, Argentína és a Fülöp-szigetek bevonásával. A kutatást egy reprezentatív minta alapján a felnőtt lakosság körében folytatták, valamint egy alminta vételével, amelyben a havonta két-háromszor misére járókat kérdezték meg. A tanulmányból kitűnik, hogy a nagy többségnek van otthon bibliája. Ami azonban annak olvasását illeti, korántsem ilyen biztató a helyzet: a legutolsó helyen Francia-, illetve Spanyolország áll, ahol a megkérdezettek mindössze húsz százaléka olvasott el legalább egy részt a Bibliából az elmúlt évben. Az Egyesült Államokban ez az arány 75 százalék.
Walter Kasper bíboros az eredményeket kommentálva megerősítette: a Biblia továbbra is közös örökségünk. Az ökumenikus párbeszéd nem diplomáciai egyezkedés, hanem azt jelenti, hogy együtt olvassuk és hallgatjuk, amit Isten mondani akar számunkra. A felmérés azt is megmutatja, hogy sok még a teendő. A keresztények nagy többsége csak a liturgikus olvasmányokból ismeri a Bibliát, önszántukból kevesen olvassák és elmélkednek róla. Új ökumenikus lendületet akarunk, nincs más út előttünk a Biblia fellendítésére: a két valóság elválaszthatatlan egymástól – fogalmazott Kasper bíboros.
A kutatás az olvasási statisztikákon túl a szövegértésre is kiterjedt, amely különösen a spanyol és az orosz hívek között marad el a kívánatostól. A megkérdezettek gyakran nehéznek találják a bibliai szövegeket, és a Fülöp-szigeteki hívek kivételével nem szó szerint értelmezik a Szentírást. Megerősítést nyert az is, hogy a vallásos kommunikáció csatornájaként az emberek előszeretettel választják a televíziót, főleg az Egyesült Államokban, Német- és Olaszországban.
Az adatokat kommentálva Vincenzo Paglia püspök kitért a különböző felekezetű keresztények – katolikusok, ortodoxok, anglikánok és protestánsok – Bibliához fűződő kapcsolatára. Az ökumené története különösen erősen kötődik a Szentírás újrafelfedezéséhez. A Biblia a keresztények közötti találkozás leghatékonyabb helyszíne – szögezte le az olasz főpásztor.
A püspöki szinódus, amely Isten szavára összpontosít, alkalmat nyújtott arra is, hogy megegyezés szülessen a Katolikus Bibliaszövetség és a Bibliatársaságok között:
„Rájöttünk, mennyire sürgető a Szentírás lehető legszélesebb körű bemutatása: hisszük, hogy mindenkinek, minden népnek joga van arra, hogy a Bibliát lefordítsák saját nyelvére. Nekünk, keresztényeknek tennünk kell azért, hogy a Biblia, Istennek az emberekhez írott levele mindenkihez eljusson a saját nyelvén" – mondta Vincenzo Paglia püspök. Isten igéje óva int minden keresztényt attól, hogy bezárkózzék, továbbá az egység útjára ösztönöz. Az ökumenikus párbeszéd kétségtelenül több gyümölcsöt teremhet, ha átadja a helyét az Isten és az összes keresztény közti párbeszédnek.
A Bibliát mindezidáig 2454 különböző nyelvre fordították le. A Szentírás fordítási és terjesztési munkálatai azonban újabb erőfeszítést igényelnek: Isten igéjét még legalább 4500 nyelvre kell lefordítani.
(Vatikáni Rádió/Magyar Kurír)

A Biblia üzenete...

A Biblia üzenete a segítő, nevelő szakmában

A Biblia erkölcsi és kulturális értékei évezredek óta meghatározzák az emberi viselkedést, az elesettek iránti viszonyulást és felelősségvállalást. A szociális és a pedagógiai munkában napjainkban érvényesül-e, érvényesíthető-e a bibliai megfogalmazású szeretetre épülő segítő és nevelő tevékenység a különböző célcsoportokban? Ezekre a kérdésekre keresik a választ a Sopronban november 26-án és 27-én megrendezendő konferencia résztvevői.
A konferenciát a Nyugat-magyarországi Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kara és a Soproni Tudós Társaság szervezi.
A konferencia programja:

November 26. szerda
11.00 – regisztráció
14.00–18.00 – plenáris ülés
14.00–14.30 – köszöntések
Faragó Sándor rektor, Nyugat-magyaországi Egyetem
Katona György dékán, Nyugat-magyarországi Egyetem, Benedek Elek Pedagógiai Kar
Simon István alpolgármester, Sopron
14.30–14.55 – A „Könyvek Könyve” a kultúra történetében – a tudás átadás módja és intézményei
(Szála Erzsébet intézetigazgató, Nyugat-magyarországi Egyetem, Benedek Elek Pedagógiai Kar)
14.55–15.20 – A Szentírás humora (Czakó Gábor író)
15.20–15.45 – Az emberi teljesítés mint érték, hatása az élet kiteljesedésében a Biblia tükrében és napjainkban (Frenkl Róbert, Semmelweis Egyetem)
15.45–16.10 – A hit esélye a mai fiatalok értékrendjében (Vladár Gábor rektor, Pápai Református Teológiai Akadémia)
16.10–16.40 – kávészünet
16.40–17.05 – A Biblia és a pedagógia (Johann Pehofer intézetigazgató, Pädagogische
Hochschule Burgenland)
17.05–17.30 – A Biblia szellemisége és a szociális gondoskodás a középkori Európában (Patyi Gábor dékánhelyettes, Nyugat-magyarországi Egyetem, Benedek Elek Pedagógiai Kar)
17.30–17.55 – „Szeresd felebarátodat…” – Bibliai alapok a burgenlandi Karitász munkájában
Martin Korpitsch plébános (Caritas Burgenland)
19.00 – A tékozló fiú dramatikus feldolgozása és megjelenítése (Józsa Éva egyetemi docens, Nyugat-magyarországi Egyetem, Benedek Elek Pedagógiai Kar és hallgatói előadásában)
19.30 – vacsora

November 27. csütörtök

9.00–9.20 – A segítő ember személyisége (Bodnár Gabriella intézetigazgató, Nyugat-magyarországi Egyetem, Benedek Elek Pedagógiai Kar)
9.20–9.40 – Szeretet nélküli fiatalok – agresszivitás (Andrásné Teleki Judit szakmai főtanácsos, OKM Felsőoktatási Tudományos és Fejlesztési Főosztály)
9.40–10.00 – „A legjobbat add a világnak, amid csak van!” (Beran Ferenc egyetemi docens, Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Hittudományi Kar)
10.00–10.20 – A Biblia a társadalom képe (Varga Norbert tanársegéd, Nyugat-magyarországi Egyetem, Benedek Elek Pedagógiai Kar)
10.30–13.30 – Szekcióülések
A szekciótémákhoz 20 perces referátumokkal lehet jelentkezni.
13.30–14.00 – Összefoglaló értékelés, a konferencia zárása
A második napot végigkíséri a játszóházi tevékenység Hartl Éva vezetésével (Nyugat-magyarországi Egyetem, Benedek Elek Pedagógiai Kar)
Helyszín:
Nyugat-magyarországi Egyetem, Benedek Elek Pedagógiai Kar
Sopron, Ferenczy u. 5.
99/518-920
www.bpk.nyme.hu
Jelentkezés:
A jelentkezés határideje: 2008. október 26.
További információ a programról és a jelentkezésről a Nyugat-magyarországi Egyetem honlapján olvasható.
(Magyar Kurír)

Bibliafordítás...

A szentírásfordítás kihívásai – Interjú Erdő Péter bíborossal -

A püspöki szinódus kapcsán a szentírásfordítás kihívásairól kérdezte Erdő Péter bíborost a Vatikáni Rádió magyar adásának szerkesztősége. Erdő Péter gondolatait szerkesztett formában közöljük.

Ami a liturgikus fordításokat illeti, a Szentszék évekkel ezelőtt kifejezett instrukciókkal tiltotta a magyarázó fordításokat. A szentírási részeket és a liturgikus szövegeket az eredeti szöveg pontos értelmében kell lefordítani. Ezt lehet utána magyarázni. Például az átváltoztatás szavai úgy állnak a misekönyvben, minden misekánonban, ahogyan az Újszövetségben ránk maradt. A Szent Vér átváltoztatásakor azt mondjuk, hogy „értetek és sokakért kiontatik”. Az első magyar fordítás, amelyet jóváhagyott a Püspöki Kar és a Szentszék is – és több mint 15 évig használtuk –, ezt szó szerint így hozta. Ezután német hatásra a „sokakért” szó helyére a „mindenkiért” került. Teológiailag ezzel sincs probléma, hiszen Krisztus mindenkiért meghalt, de az eredeti szövegben nem ez szerepel. A liturgikus vagy biblikus fordítás nem tévesztendő össze a teológiai magyarázattal. Kivált nem a helytelen és téves magyarázatokkal, de még a helyes magyarázattal sem. Az egy másik műfaj. Fordítani azt kell, ami oda van írva. Ezért létezik a római rítusban az editio typica, vagyis a liturgikus könyvek hivatalos latin kiadása, amelyhez minden fordításnak igazodnia kell. Ennek az irányelveit a Liturgiam Authenticam instrukció néhány évvel ezelőtt egész pontosan leszögezte.

A katolikus fordítók a II. Vatikáni Zsinat különös buzdítása alapján olyan nyelvekre is lefordították Szentírást az eredeti héber, illetve görög nyelvből, amelyeken addig csak Vulgáta fordítása készült el. Például a magyar katolikus Biblia Káldi György-féle fordítása Vulgata-fordítás. Nem véletlenül, hiszen a trentói zsinat kifejezett rendelkezésben állapította meg, hogy a zsinat asztalán lévő Vulgata kiadás lesz a vonatkozási pont, azt helyesnek fogadjuk el.

Meg kell jegyeznem azt is, hogy a héber és görög szövegek alapján készülő fordítások felvetik ezeknek a szövegeknek a kritikai kérdéseit is. A héber Bibliának a mai standard kritikai kiadása a maszoréta szöveghez igazodik. A maszoréta szöveg körülbelül 1000 évvel későbbi, mint a görög Septuaginta fordítás, amit a Kr.e. III. században Egyiptomban készítettek zsidó tudósok, akik nem gyanúsíthatók azzal, hogy keresztény szempontból elfogultak lettek volna. Sok szempontból – és ezt némelyik kumráni vagy Kumrán-közeli lelet igazolja – a Septuaginta görög szövege a héber Biblia régebbi szövegállapotát tükrözi, mint a maszoréta szöveg.

Amikor a keresztény ember keresztény bibliai szöveghagyomány alapján készíti a fordítást, nem kell szégyenkeznie. A Vulgáta pedig részben felhasználja az ún. Itala-fordításokat, vagyis a Szent Jeromos előtti latin bibliafordításokat. A legrégebbi latin bibliafordításokat természetesen nem a keresztények készítették, hanem a Karthágó környéki zsidók, mert ez volt az egyetlen olyan diaszpóra, amely latinul beszélt. A zsidó diaszpóra általában görögül beszélt, kivéve Africa provinciában, ahol latin nyelvű zsidó szórvány volt. Nekik már egyfajta latin szóhasználatuk volt a Bibliával kapcsolatban, amit a legrégebbi latin keresztény bibliaszövegek, idézetek is visszatükröznek. Ezt Christi Normann és mások kutatásokkal mutatták ki.

A középkorban elterjedt standard Vulgátában részben visszaköszönnek a régebbi, Jeromos előtti szövegek. Maga Jeromos elment a Szentföldre, és zsidó rabbikkal konzultált a Szentírás értelméről. Évszázadokkal korábban, mint ahogy a maszoréta szöveg megszilárdult. Tehát bizonyos elemeiben még a Vulgáta is egy saját – a jelenlegi tudományosan kiadotthoz képest legalábbis párhuzamos – héber szöveghagyományt tükröz vissza. Ilyen értelemben nekünk a Vulgátát nem kell szégyellni. Továbbá pedig a Szentszék rendelkezése folytán készült egy Neovulgáta, amelynek az volt a szándéka, hogy a héber és görög eredeti szövegeket – amennyire meg tudjuk ismerni – figyelembe véve készüljön egy olyan latin nyelvű Biblia, amely azután vonatkozási pont lehet például a liturgikus szövegek számára. Ezt elő is írták, a magyar zsolozsmáskönyvet is a Neovulgáta alapján kellett, kell fordítani. A Neovulgáta most is hivatalos kritérium vagy vonatkozási alap számunkra. A jelenlegi legjobb magyar katolikus fordítás a Szent István Társulat bibliája, amely elméletileg az eredeti héber és görög, illetve kisebb részben arám szövegek alapján készült. A fordítók persze figyelembe vették mind a latin, mind pedig némelyik modern nyelv fordítását. Nem véletlen tehát, hogy először a jeruzsálemi Biblia jegyzeteivel jelent meg, mert a francia és német kiadásokat is szem előtt tartották.
(Magyar Kurír)

Biblia és a Korán...

Szeretet és irgalom a Bibliában és a Koránban

A püspöki szinódus XII. rendes ülésével párhuzamosan október 9. és 12. között tartották Castel Gandolfóban a VI. nemzetközi iszlám-keresztény találkozót.

Mintegy 200 keresztény és muzulmán résztvevő érkezett Jordániából, Libanonból, Törökországból, Algériából, Szingapúrból és az Egyesült Államokból, valamint Európa különböző országaiból. Az esemény a Fokoláre Mozgalom kezdeményezésére jött létre, amely immár négy évtizede folytat párbeszédet az iszlámmal.

A találkozó vezérfonala a mindennapi életen keresztül megvalósuló párbeszéd, amelynek alapja a szeretet és az irgalom, az egység lelkiségének fő pontjai. A négy nap során tanúságtételek hangzottak el, teológiai és lelkiségi témákat mélyítettek el mind keresztény, mind muzulmán szempontból. A programban szerepelt az a 138 muszlim tudós nyílt levelében (2007. október) javasolt két alapvető pont: az Isten és a felebarát iránti szeretet.

A találkozó elején megemlékeztek Chiara Lubichról, a mozgalom alapítójáról, felevelenítve muzulmán vallási vezetőkkel való találkozásait és hozzájuk intézett beszédeit. Különleges tisztelettel emlékeztek meg a nemrég elhunyt W.D. Mohammed imámról, a neves afro-amerikai vallási vezetőről is.

Október 9-én a találkozón felszólalt Jean-Louis Tauran bíboros, a Vallások Közti Párbeszéd Pápai Tanácsának elnöke. A bíboros beszédében hangsúlyt fektetett a muzulmán tudósok levelében említett tényre: a keresztények és a muzulmánok együtt a világ népességének 55%-át alkotják. Ha hűségesek saját hitükhöz, sokat tehetnek a békéért és a társadalom stabilitásáért. Így fogalmazott: a különböző vallású hívők minél inkább elkötelezik magukat az Isten-keresésben és az imádságban, annál inkább közelebb kerülnek egymáshoz. A tudatlanság félelmet szül, a félreérthetőségben nem lehet párbeszédet folytatni. A világot ma nem lehet megérteni a vallások nélkül. Éppen ezért fontos, hogy a vallások sohase váljanak félelem forrásává. Valójában nem a vallások háborúznak, hanem azok követői – idézi a bíboros gondolatait a L’Osservatore Romano.
A résztvevők kérdésére, hogy a vallások közti párbeszéd kegyelem-e, vagy kockázat, így válaszolt: „Mindkettő. Kegyelem, mert lehetővé teszi minden hívőnek, hogy együtt emlékeztessék a világot: 'nemcsak kenyérrel él az ember'. Kockázat, mert mi magunk lehetünk akadályai ennek az üzenetnek azáltal, hogy nem hiteles a mindennapi életünk. Úgy vélem, hogy a vallásközi párbeszédet mindenekelőtt úgy kell értelmeznünk, mint folytonos felhívást személyes megtérésünkre.” Majd hozzátette: ’A párbeszéd hitünk lényegének része, bármelyik valláshoz is tartozunk. Csak így vihetjük el újra Krisztus békéjét a hívőkhöz. Erre a kihívásra kell ma a vallásoknak válaszolniuk.”
Október 11-én nyitott programra került sor „A város a testvériség helye” címmel. Beszámolók hangzottak el olyan kezdeményezésekről, amelyeket keresztények és muzulmánok közösen indítottak a politika, az oktatás és a társadalmi élet egyéb területein olasz, amerikai, afrikai, libanoni és macedóniai városokban. Felszólalt többek között Ibrahim Samseddine libanoni közigazgatási-reform miniszter, Marco Fatuzzo volt siracusai polgármester, David Shaheed egyesült államokbeli bíró és Vera Araujo brazil szociológus.
A találkozó résztvevőinek Tarcisio Bertone aláírásával üzenetet küldött a Szentatya. A pápa ebben azt kívánja, hogy a találkozó újítsa meg a testvériség építésére való törekvést és segítse elő az őszinte párbeszédet, amely tiszteletben tartja minden ember méltóságát.
Fokoláre Mozgalom/Magyar Kurír

Biblia éjjel-nappal...

„Biblia éjjel-nappal”
Október 5-től 11-ig a római Jeruzsálemi Szent Kereszt-bazilika rendkívüli eseménynek ad otthont: hét nap és hét éjjel, megállás és kommentárok nélkül olvassák fel a Biblia teljes szövegét. Az eseményt XVI. Benedek pápa nyitja meg a Teremtés könyve első fejezetének felolvasásával.

Az esemény a Szentszék, az Olasz Püspöki Konferencia, más felekezetek és egyházak, valamint számos szervezet közös támogatásával valósul meg. Az olvasók számáról Giuseppe De Carli, a Rai Vaticano képviselője adott sajtótájékoztatót Rómában október 1-jén. 1300 tizenegy év feletti különböző vallású és meggyőződésű személy a világ 50 országából olvassa majd fel az egyes bibliarészleteket. Köztük 40 szinódusi atya, 30 református hívő, 6 muzulmán, 16 zsidó, egy cigány pap és néhány cigány hívő. Több mint 180 ezren próbáltak jelentkezni az olvasók közé.

A bazilika végig nyitva lesz, az eseményt teljes egészében élőben közvetíti – 139 órán át – a Rai Edu 2 olasz televíziós csatorna. A Rai Uno az első és az utolsó órát sugározza, ezenkívül a felolvasás interneten is követhető lesz. „Ez egyben a leghosszabb közvetítés az olasz televízió történetében” – mondta Giuseppe De Carli.

A „Biblia éjjel-nappal” nevű kezdeményezésről bővebben a www.labibbiagiornoenotte.rai.it honlapon olvashatnak.

A Könyvek Könyve pontokban

A Könyvek Könyve pontokban

A Biblia éve alkalmából a Vakok Batthyány László Római Katolikus Gyermekotthona, Óvoda és Általános Iskola kiállítást szervez A Könyvek Könyve Pontokban címmel. A kiállítás megnyitására október 15-én 15 órakor kerül sor a budapesti Batthyány téri Szent Anna-templomban.
A megnyitó programja:
– Beköszöntő
– Előadás a domború írásról (Torják Attiláné, gyógypedagógiai tanár)
– A látássérültek részére készült bibliakiadások (Fehér Anna)
– A kiállítás megtekintése

Közreműködik:
Maczkó Mária énekkel, valamint a Gyermekotthon gyermekei

A kiállítás nyitvatartása: munkanapokon 16.00–18.00h
Csoportos látogatás esetén a 1/395-8323-as telefonon előre megbeszélt időben.

Énekeljetek az Úrnak

A Biblia éve kiemelkedő eseményére került sor szeptember 30-án a Művészetek Palotájában. Az Énekeljetek az Úrnak című hangversenyen neves szólisták, elkötelezett művészek, egyházi kórusok és zenekarok közreműködésével bibliai ihletésű zeneművek csendültek fel.

Az eseményen jelen volt Sólyom László köztársasági elnök és felesége, Mádl Ferenc volt köztársasági elnök és felesége, Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek, az MKPK a Biblia éve koordinálásával megbízott tagja, Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke, katolikus, református és evangélikus püspökök, valamint a baptista, a metodista és az unitárius egyház képviselői és több közéleti személyiség.

A Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremet megtöltő ünneplő közönséget Ittzés János, a Magyarországi Evangélikus Egyház püspök-elnöke Szent Ágoston és Luther Márton a zenéről vallott gondolataival köszöntötte, hangsúlyozva a zene lélekemelő, Isten felé vezető hatását.

A hangversenyt a Magyar Katolikus Rádió és a Magyar Televízió rögzítette, mindkét médiumban későbbi időpontban kerül adásba.

A Biblia napja - a Biblia évében...

Szentírásvasárnap – a Biblia napja a Biblia évében

A Katolikus Egyházban szeptember utolsó vasárnapja sajátos ünnep, a Szentírás vasárnapja. Ezen a napon a hívek közössége fokozott figyelemmel és tisztelettel fordul a Biblia felé, ünnepli azt a tényt, hogy a zsidóság nagyjai írásba foglalták történelmüket és prófétáik jövendöléseit, az apostolok és evangélisták pedig Jézus történetét, tanítását, az ősegyház igehirdetését.

Ez az ünnep új keletű a Katolikus Egyházban. A II. Vatikáni Zsinat alkalmával történt először, hogy a világ püspökei a Szent Péter-bazilikában a főhelyre tették, és a tanácskozások középpontjába állították a Bibliát. Ezen a zsinaton a főpapok testülete messzemenően új szellemű határozatot fogadott el a Bibliáról (Dei Verbum), amely többek között arra szólítja fel a katolikusokat, hogy rendszeresen olvassák a Szentírást.

A Vatikáni Zsinat rendelkezései nyomán született meg az új ünnep, a szentírásvasárnap, amelynek megtartását a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia az elsők között rendelte el. Kezdetben nagyböjt egyik vasárnapján ünnepelték, később azonban áthelyezték szeptember utolsó vasárnapjára, tekintettel arra, hogy szeptember 30-án ünnepli az Egyház a nagy bibliafordító, Szent Jeromos ünnepét.

Ezen a napon a katolikus közösségek a templomokban kiemelt helyre teszik a Szentírást, és hálát adnak Istennek azért, hogy a Bibliát a kezükbe kapták, mert ebből megismerhetik a Teremtő elképzeléseit és akaratát, a helyes erkölcsi értékeket és alapelveket, eligazítást és erőt meríthetnek belőle életük egész folyamán, és bizonyosságot arról, hogy az ember boldog öröklétre kapott meghívást.

Különös jelentőséget ad idén ennek az ünnepnek a tény, hogy az esztendőt hazánk keresztény történelmi egyházai a Biblia évének hirdették meg. Számtalan egyházi és világi rendezvény keretében egész évben napirenden van a Könyvek könyvének ünneplése, a Szentírásban rejtőző értékek tudatosítása.

Biblia éve 2008

2008. szeptember 28., évközi 26. vasárnap.

A Szentírás vasárnapja szeptember 22.

Gyümölcsöző Szentírásolvasás Móra Ferenc egyik novellájának főszereplője, Mihály gazda, idézést kap a bíróságra valamilyen peres ügyben. Kiköszörüli a kis baltát, és azzal megy be a városba. A kapus nem akarja beengedni a baltát. A teremőr is megállítja. A bíró ki akarja vitetni. Mihály gazda erősködik: „Ezt nekem írásba adták!” „Mit, hogy hozzon magával baltát?” „Nem. Az idézésen az áll, hogy a védelmemről magam tartozom gondoskodni. Ez az én védelmem.” Alig tudták megmagyarázni neki, hogy ez annyit jelent: védőügyvéd hiányában magának kell az érveket felsorolni igaza mellett.Ma hitünket gyakran érik támadások. Védelmünkről magunknak kell gondoskodnunk. Ezért a kisbaltát, a Bibliát, mindig magunknál kell tartanunk. Méghozzá kiköszörülve. Vagyis ismernünk kell fortélyát, és ügyesen kell alkalmaznunk.

A Püspöki Kar 2008-at a Szentírás évének nyilvánította.

Kérésük, hogy a szentbeszédekben minél több szó essék Isten igéjének gyümölcsöző használatáról.A mai Szentírás vasárnap jó alkalmat kínál erre. Fontoljunk meg néhány gyakorlati tanácsot.A Gyümölcsöző Szentírásolvasás alapelvei:

1. A Bibliában az örök emberi kérdésekre keressük a választ.

A kisebbekre ugyanis mi magunk is megtaláljuk a feleleteket a szaktudományokban. Azt, hogy a Föld gömb alakú és a Nap körül kering, megmondják nekünk Kopernikus, Keppler, Galilei, meg a többi csillagász. Arra, hogy a növények és állatok milyen törvények alapján szaporodnak, válaszolnak Mendel, Morgan, Linné és a biológusok. Az elektromosság természetére válasz kapunk Galvanitól, Voltától és Ohmtól. A fény sebességét lemérte Olaf Römer dán matematikus. Ezekre Isten nem ad választ a Bibliában. Vannak azonban olyan kérdések, amelyekre ők nem tudnak felelni. Hogy honnét származik az anyag, és ki oltotta bele a természetbe a törvényeket. Hogy az ember értéke egy ötjegyű számmal kifejezhető, mint a koncentrációs táborban, vagy személyi méltósággal van felruházva. Hogy az életnek van-e értelme, vagy céltalan és abszurd a lét. Hogy a szenvedésnek lesz-e jutalma, vagy értelmetlen vergődés csupán. Hogy folytatódik-e az élet az élet után, vagy megsemmisülés vár ránk. Ezekre megnyugtató választ egyedül a Bibliából olvashatunk ki. Ezért a Szentírást olvasó ember nem kérdez felelet nélkül.

2. Isten üzenetét válasszuk el a képektől!

Amikor a Bibliát olvassuk, ne akadjunk fönn a színes történeteken! Ne botránkozzunk meg az ókori világképet tükröző szemléleten! Ne akarjuk betű szerint magyarázni a szöveget! Azt kérdezzük mindig: mit akar a Szent Író közölni a leírt szavakkal. Pontosabban: milyen üzenetet küld a kinyilatkoztató Isten az emberiség meg nem oldott problémáira.

Hajnal Róbert/Magyar Kurír

Biblia éve 2008

A Biblia hete Pécsett szeptember 18. 14:21Szeptember 28. és október 4. között rendezik meg a Biblia hetét Pécsett. A rendezvény keretében ismert emberek olvasnak fel a Szentírásból a Széchenyi téren, minden délután 16 és 17 óra között.
Közreműködnek: Aknai Tamás egyetemi tanár, Balikó Tamás a Pécsi Nemzeti Színház igazgatója, Bánffy György színművész, Bőzsöny Ferenc, a Magyar Rádió örökös főbemondója, Dobos László főiskolai tanár, Fischerné Dárdai Ágnes, a Pécsi Tudományegyetem Központi Könyvtár főigazgatója, Gábriel Róbert, a Pécsi Tudományegyetem rektora, Garadnay Balázs általános helynök, Heidl György eszmetörténész, Horváth Zoltán a Baranya Megyei Önkormányzat alelnöke, Ivasivka Mátyás tanár, dr. Kellermayer Miklós egyetemi tanár, Kertészfi Ágnes iparművész, Korinek László akadémikus, egyetemi tanár, tiszteletbeli német konzul, Kutas József a Szent Mór Iskolaközpont igazgatója, N. Szabó Sándor színművész, Papp Lajos szívsebész, Péterné Marosy Katalin, a Zsolnay Porcelánmanufaktúra igazgatója, Unger Pálma színművésznő, továbbá a testvéregyházak meghívott vendégei.
A hét megnyitóján, szeptember 28-án ünnepi köszöntőt mond Garadnay Balázs általános helynök a pécsi bazilikában.

Hittanya a Biblia évében...

Hittanya – a Biblia évében

Augusztus első hetében rendezték meg a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye hittanos táborát a bugaci Hittanyán. A tábor programját ezúttal a Biblia évéhez kapcsolódva alakították ki.
Bibliai ismereteik bővítésében a fiatalokat minden nap meghívott vendégek előadásai segítették. A programban olyan játékos elemek is szerepeltek, amelyek során a résztvevők a Szentírás ismeretében mélyedhettek el.
Ilyen programpont volt a Bibliai Lakoma Ennek során a változatos fogásokat elfogyasztó nyolc versenyző csoportnak ki kellett találnia, hogy az elfogyasztott étel hol szerepel a Bibliában.
A Vágvölgyi Éva tanárnő vezetésével zajló foglalkozás során a résztvevők a jerikói vak történetét tanulmányozták és dolgozták fel integratív módszerrel. Ennek lényege, hogy a résztvevők minél közelebb kerüljenek a történethez, igyekezzenek átélni az eseményt, mintha maguk is ott lettek volna, vagy éppen ők lettek volna a vakság reménytelen sötétségében élő vak Bartimeus.
A programok sorában minden nap helyet kapott egy neves meghívott vendég előadása is a Biblia évéhez illő, komoly témában. A fiatalok hétfőn Obbágy László görög katolikus teológiai tanár (Az Ószövetség és az Újszövetség kapcsolata), kedden Tarjányi Béla biblikus tanár (A Szentírás jelentősége és elfogadása) előadását hallgathatták meg. Szerdán egy művészeti blokk illeszkedett a programba, csütörtökön Finta József (Teremtéstörténet és evolúció), pénteken Farkas István SchP (A Biblia – mindennapi kenyerünk), szombaton pedig Kocsis Imre biblikus tanár előadására került sor (A Da Vinci Kód c. könyv állításai a Biblia fényében).
A hittanos tábor főszervezője Finta József plébános, kalocsai érseki irodaigazgató. A tábor helyszíne a bugaci Hittanya, amelyet a kiskunfélegyházi Szent István Plébánia irányításával a Néri Szent Fülöpról elnevezett Hittanya Alapítvány kezel. A táborról színes, képes beszámoló található a Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat honlapján.
Magyar Kurír

Biblikus Konferencia...

A Biblia éve kiemelt programjaként „Boldog, aki olvassa!” címmel biblikus konferenciát tartott szombaton a Székesfehérvári Egyházmegye. A több mint 400 résztvevőt számláló, az ökumené jegyében megrendezett tudományos ülésen ismert tudósok, vallástörténészek, egyházi személyiségek előadásai hangzottak el a Biblia történeti, vallási, művészeti vonatkozásairól.
A székesfehérvári Szent István Művelődési Házban megrendezett konferencia elején Spányi Antal megyéspüspök köszöntötte a megjelenteket, Takács Nándor nyugalmazott püspököt, az előadókat, a papságot és a híveket.
Gaál Endre, az Esztergomi Hittudományi Főiskola főigazgatója alapvető ismereteket vázolt fel Biblia szent könyveiről. Schweitzer József ny. országos főrabbi személyesen nem tudott részt venni a konferencián, ezért előadását felolvasták. A résztvevők ebből megismerhették a zsidó liturgia és a héber Biblia kapcsolatát, a zsidó közösségben használatos ima és prédikáció mai formájának kialakulását. Székely János püspök beszédében hangsúlyozta: a Biblia az Egyház életében nem díszítőelem, hanem Isten szívünkbe írt üzenete.
A Biblia és a lelkipásztorkodás című előadásában Tajdina József pápai káplán, bajai plébános gyakorlati példákat adott a Biblia üzenetének közvetítésére, különösen a szentségekhez kapcsolódóan.
Fodor György, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora a Bibliát összehasonlítva a többi világvallás szent könyveivel hangsúlyozta: közös az a felfogásunk, hogy a rejtett Isten előlépett és kinyilatkoztatta önmagát. Alapvető különbség azonban, hogy a zsidó–keresztény vallás szerint Isten önközlése, kinyilatkoztatása a történelemben megy végbe: az Ószövetségben mindenekelőtt Izrael népének történelmében, az Újszövetségben pedig Jézus Krisztus életén, tanításán, halálán és feltámadásán keresztül.
Fabiny Tibor professzor A Biblia és a keresztyén hermeneutika című előadásában a Szentírás keresztény értelmezésének történetéről beszélt. Hangsúlyozta: a szövegeknek nem eredeti vagy végső változatát kell keresni, hanem az egykori hívő közösségek értelmezéseit.
Varga Lajos püspök Biblia Pauperum című előadásában eloszlatta azt a tévhitet, hogy a szegények bibliájának fogalma alá tartozó művészeti alkotást a templomok falain az üdvtörténet eseményeiből megfestett képekkel azonosítsuk, hiszen a Biblia Pauperum valójában könyvművészet. Az írás és a képek együtt segítették az isteni kinyilatkoztatás megértését, tehát olvasni is tudni kellett azt, amit a képek még gazdagabban kifejeztek.A konferencián megjelent papok, hitoktatók, lelkipásztori kisegítők és érdeklődők nemcsak új ismeretekkel, hanem hitükben megerősödve térhettek haza.
Székesfehérvári Egyházmegye/Magyar Kurír

A Biblia...

KÖNYVEK KÖNYVE

Van egy drága könyvünk,
Boldog, ki forgatja,

Mert megszentelt annak

Minden sora, lapja.

Csodálatos erő

Árad ki belőle,

Békességet, reményt,

Vigaszt nyerhetsz tőle.

Ezért, ha könnyet csal

Szemedre gond, bánat,

Ne csüggedj, nyisd meg e
Könyvet: Bibliádat!

S minden fájdalomra,

Jajra, könnyre, sebre,

Gyógyító balzsamot

Fogsz találni benne.

De ha jól megy sorod,

Öröm éri szíved,

Akkor is vedd elő

Ezt a drága könyvet.

S ha minden áldott nap

Olvasod, meglátod,

Megsokszorozódik

A te boldogságod!

(Mészáros Sándor )

A Biblia Éva a szomszédos Székesfehérvári Egyházmegyében....

A Szentírás napja – ifjúsági találkozó Székesfehérváron március 27. 9:13

A Székesfehérvári Egyházmegyében a Biblia évéhez kapcsolódóan A Szentírás napja címmel ifjúsági találkozót tartanak 2008. április 12-én, szombaton. A találkozó mottója: Éled is, amit olvasol?
A napot Marton Zsolt, a budapesti Központi Papnevelő Intézet prefektusának előadása nyitja meg délelőtt 10 órakor a Barátok templomában. A közös kezdés után a találkozó egy fesztiválhoz hasonlóan több választható helyszínt és programot kínál a résztvevőknek.
A Püspöki Palota kertjében – a Remetekertben – Száraz László atya mellett a Ferences Világi Rend tagjai fogadják azokat, akik beszélgetni vagy gyónni szeretnének. A Palota épületében pedig biblia-kuriózumokat tekinthetnek meg az érdeklődők.
A város központjában felállított miniszínpadon a találkozó egész ideje alatt szentírási részleteket hallhatnak az arra járók. A Barátok temploma a Nyitott templom című rendezvény helyszíne lesz, ahol lehetőség lesz szentségimádásra és elcsendesedésre. A választható programok között szerepel a Biblia-labirintus, a Láthatatlan Színház, kézműves foglalkozások, játékok és közös bibliaolvasás is. A szabadtéri színpadon bibliai pantomimeket láthatnak az érdeklődők, és meghallgathatják a Gável Testvérek koncertjét. A móri fiatalok Forró Cappuccino együttese a városközpont bejáratánál mutatja be evangelizációs műsorát.
A találkozó a Barátok templomában 16 órakor kezdődő püspöki szentmisével zárul.
Székesfehérvári Egyházmegye/Magyar Kurír

A Biblia Éve a szomszédos Szombathelyi Egyházmegyében...

Bibliakiállítás Szombathelyen március 28. 9:01

A Biblia évében a Szombathelyi Egyházmegye bibliakiállítást rendez az Egyházmegyei Múzeumban. Csak ezen a kiállításon lesznek láthatók az Egyházmegyei Könyvtár bibliaritkaságai, valamint néhány különleges mai biblia.
A kiállítás megnyitójára április 29-én 17 órakor kerül sor a Sala Terrenában, a székesegyház mellett. A kiállítás április 30-ától keddtől szombatig 9 és 17 óra között látogatható. A belépőjegy 500 Ft-ba kerül. Előzetes bejelentkezéssel plébániai csoportok 300 Ft-os, iskolai csoportok 200 Ft-os kedvezményes áron tekinthetik meg a kiállítást és a Múzeumot.

Biblia éve 2008 - Szent Jeromos Bibliatársulat

Kedves Olvasónk! Szeretettel köszöntünk a Biblia Éve katolikus programjainak honlapján!
A 2008-as esztendőt hazánkban a BIBLIA ÉVE-ként ünnepeljük. A Szentírás a gondviselő Isten felbecsülhetetlen értékű ajándéka számunkra. Ezért a Biblia Éve a hálaadás ideje Istennek ezért a csodálatos ajándékáért. A Biblia Éve ugyanakkor Isten népének családi ünnepe is, egyben tanúságtétel, mert megvalljuk egymás és a világ előtt, hogy milyen sokat jelent számunkra a Szentírás. Végül pedig: a Biblia Éve a keresztény egység szolgálata, hiszen a Biblia a többi keresztény egyház számára is nagy kincs, így méltó, hogy ünnepünk, hálaadásunk és tanúságtételünk velük közös legyen.
„Akkora erő és hatékonyság van az Isten Igéjében, hogy támasz és életerő az Egy­háznak, a hit ereje az Egyház gyermekeinek, táplálék a léleknek, tiszta és el nem apadó forrása a lelki életnek” (DV21). „Krisztus hívei előtt szélesre kell tárni a kaput, hogy hozzájussanak a Szentíráshoz” (DV 22). – „Az Egyház sürgetően és nyo­ma­té­ko­san buzdít minden keresztényt (...), hogy a Szentírás gyakori olvasása révén jusson el Jézus Krisztusnak fönséges ismeretére (Fil 3,8). »A Szentírás nem ismerése ugyanis Krisztus nem ismerése« (Szt. Jeromos)”(DV 25). – A Katolikus Egyház Ka­te­kiz­musa, 131, 133.
BIBLIA ÉVE2008
Boldog, aki olvassa!

A Biblia Éve 2008 püspöki kari felelőse Dr. Bábel Balázs kalocsai érsek. Bábel érsek úr megbízta Társulatunkat, hogy ajánljuk, gyűjtsük, közvetítsük és ismertessük a Biblia Évének programjait a Katolikus Egyházban. Örömmel teszünk eleget ennek a megbízásnak többek között jelen honlapunkkal is, amelyen a Püspöki Kar Titkárságának megbízásából a lehetőség szerint minden ajánlott, tervezett és megvalósuló programot igyekszünk mindenki számára ismertté ill. elérhetővé tenni. Egyben kérünk minden olvasót, hogy adjanak hírt minden készülő ill. megvalósult programról, hogy honlapunkon közzétehessük. Minden tájékoztatást és segítséget hálásan köszönünk. Az is nagy segítség, ha Olvasónk felhívja mások figyelmét honlapunkra. Köszönjük.

Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat1066 Budapest, Teréz krt. 28. I/6. – Tel: (36)1/332-2260; Fax: (36)1/312-2478BIBLIAKÖZPONT: Nyitva: hétfőtől-csütörtökig, 9-17-igEmail: jeromos@biblia-tarsulat.hu – Honlap: http://www.biblia-tarsulat.hu/

Bibliát a Szent Jeromos Kiadótól...

Társulatunk Bibliabolt-jában mindenféle Bibliát és több száz Bibliával kapcsolatos kiadványt forgalmazunk. A kiadványok megvásárolhatók a helyszínen (nyitva hétfő-csüt., 9-től du. 5-ig) vagy megrendelhetők telefonon (332-22-60), levélben, faxon (312-24-78) ill. elektronikusan (jeromos@biblia-tarsulat.hu).

ÚJDONSÁGAINK:
ARANYBIBLIA Nagyalakú, díszes Biblia, arany élmetszéssel, aranyozott veretekkel. Ára 2008 Húsvétjáig 25 % kedvezménnyel: 18.000.-
CSALÁDI BIBLIA Nagyméretű, aranynyomású, díszes borítóval. Ára 2008 Húsvétjáig 25 % kedvezménnyel: 9.000.-
MINDENNAPI EVANGÉLIUM: "ÚJ ORSZÁG" – Márk evangéliuma napilap formátumban. 100.-
MISSZIÓS EVANGÉLIUM János evangéliuma, 10x14 cm, 80 o., háromféle színes borítóval.
100.-
TALÁLKOZÁSOM A SZENTÍRÁSSAL – DVD Hét köztünk élő Krisztus-hívő személyes vallomása a Szentírással való kapcsolatáról. A riportokat szép természeti felvételek vetítése közben hallgathatjuk meg. Mindez számítógépen és DVD-lejátszón egyaránt megtekinthető.
600.-
BEIKTATÁS EGERBEN – DVD Zenés-képes összeállítás a Ternyák Csaba egri érsek beiktatásán (2007. jún. 9.) készült felvételekből. A DVD számítógépen és DVD-lejátszón egyaránt megtekinthető: 600.-
VATIKÁNI KÓDEX »B« A teljes Szentírás 4. században készült görög nyelvű kéziratának az eredetivel mindenben megegyező másolata (1536 oldalas pergamen kódex): 1.280.000.-
A SZENT JEROMOS KATOLIKUS BIBLIATÁRSULATKIADVÁNYAI
KÁLDI-NEOVULGÁTA BIBLIA zsebbiblia (19 x 12 cm, bordó, kék, zöld kötésben): 2.800.-
Biblia évében, 2008 végéig, 50% engedménnyel: 1.400.-
KÁLDI-NEOVULGÁTA BIBLIA kisebb méretű (17 x 11 cm, bordó, kék, zöld kötésben, valamint színes képpel az elején): 1.800.-
Biblia évében, 2008 végéig, 50% engedménnyel: 900.-
ÚJSZÖVETSÉG és ZSOLTÁROK (16 x 10,5 cm): 1.400.-
Biblia évében, 2008 végéig, 50% engedménnyel: 700.-
Jeromos Bibliakommentár I-II-III. kötet: 22.000.-
Belső egyházi terjesztésre (a Bibliatársulatnál) I+II+III. kötet: 19. 000.-
Kötetenként is megvásárolható:
I. kötet: Az Ószövetség könyveinek magyarázata : 7.000.-
II. kötet: Az Újszövetség könyveinek magyarázata: 6.000.-
III. kötet: Biblikus tanulmányok: 6.000.-

Biblia a Mocsai Templomban

A Biblia a szószék alatt...
A Mocsai Templom 2006-ban ünnepelte fennállásának 250 éves évfordulóját.
Erre a szép jubileumra egy gyönyörű Nagy Képes Bibliát kapott templomunk a református testvérgyülekezettől.
A Bibliát szándékosan a szószék alatt helyeztük el a képen látható módon, hiszen az Isten Igéjét mindig is a szószékről hirdette elsődlegesen Egyházunk.
Most a Biblia Évében különösen is kiemelt szerepet kap ez a naponta szépen gondozott és megbecsült díszhely, mert ezzel azt szeretnénk kifejezni,hogy a Szentírás az Isten eligazító szava és az üdvösség jóhíre mindannyiunk számára.
A Bibliában található művészi képek miatt lehetőségünk van arra is, hogy - különösen a kicsi gyermekek számára - közelebb hozzuk a bibliai eseményeket, azok szereplőit. Ezzel ne csak a Biblia tanításához jussanak közelebb, hanem a képeken keresztül megismerjék azokat a kiváló híres festőket is,akik azokat készítették.

Vándor Evangélium

Vándor Evangélium program
„Mert aki nem ismeri a Szentírást, nem ismeri Krisztust.” (KEK 133.) – A Vándor Evangélium apostoli imaszolgálat azért jött létre, hogy segítse a plébániák életének megújítását és a hívek újraevangelizálását. Célunk, hogy Budapest minden plébániáján minden egyes ember személyes meghívást kapjon az imádságra, s ez az ima forrassza egy közösséggé a budapesti híveket. A Vándor Evangélium apostoli imaszolgálat, mint a Budapest Városmisszió hivatalos programja, megteremti az alapját, és biztosítja a folyamatos hátterét a misszió minden tevékenységének. Amennyiben szívesen részt vennél ebben, nem kell mást tenned, mint havonta három napot otthon, családi körben a Szentírást olvasni, imádkozni a Városmisszióért és Bíboros atyánk szándékára.

Aki szeretne részt venni ebben az imahadjáratban, jelentkezhet telefonon: 1/877-4801,

vagy az imaszolgálat honlapján: http://www.vandorevangelium.hu/.

Olvassuk el két év alatt!

Olvassuk el két év alatt az egész Szentírást!
A II. Vatikáni Zsinat liturgikus konstitúciójában olvassuk: „Hogy Isten Igéjének asztalánál mentől táplálóbb eledel készüljön a hívek számára, a Biblia kincsestárát bővebben kell kitárni, úgy, hogy meghatározott számú év leforgása alatt a Szentírásnak jelentős és fontos része fölolvasásra kerüljön a nép számára” (51).
Ez a szöveg az egész Szentírásról szól, nemcsak az Újszövetségről. Az Újszövetséget mindenki jobban ismeri, míg az Ószövetség sokak számára „hét pecséttel lezárt könyv”. Sokan azt sem tudják, hogyan kezdjék el olvasni, s az első fejezetek vagy könyvek után belefáradnak.
Az Isteni kinyilatkoztatásról szóló zsinati konstitúció elsősorban a papokat buzdítja a Szentírás gyakori olvasására és tanulmányozására, de ugyanezt ajánlja minden hívőnek is. A Szentírás minden igehirdetésnek és a vallásos életnek is alapja. A Szentírásban a Mennyei Atya nagy gyengédséggel jön gyermekei elé, hogy társalogjon velük. Az Isten Szava az egyház fenntartó ereje, a hívek számára erő a hitben, lelki életük tápláléka, tiszta és megmaradó forrása. Ezért ne múljon el nap, hogy ne olvasnánk valamit a Szentírásból. Aki ugyanis nem ismeri a Szentírást – mondja Szent Jeromos –, nem ismeri Krisztust sem.
Ebben a rendszeres, napi olvasásban szeretne segítséget nyújtani ez a módszer (ld. a következő oldalakon). Abban segít, hogy az egész Szentírást, az Ó- és Újszövetséget elolvassuk. Ennek a beosztásnak a segítségével alig 1-2 fejezetet olvasunk csak naponta, és így két év alatt a Szentírás minden könyve sorra kerül. (A zsoltárokból befejezésképpen olvassunk el mindig néhány veret.) Ez a beosztás figyelembe veszi az egyházi évet, továbbá kapcsolatot keres az Ó- és Újszövetség könyvei között. Nem unalmas és fárasztó, mert az Ó- és Újszövetség könyvei váltakozva kerülnek olvasásra. Ezáltal jobban megértjük az ószövetségi könyveket is.
A Szentírás olvasását mindig imádság kísérje, hogy ez valóban beszélgetés legyen Istennel: Vele beszélünk, amikor imádkozunk, Őt hallgatjuk, amikor a Szentírást olvassuk.
Segítsen bennünket ez a beosztás abban, hogy valóban jobban megismerjük Krisztust és az Ő erejét a Szentíráson keresztül, és a kinyiltakoztatás kincsestárából minél többet meríthessünk.
(Gyürki László)

Az olvasáshoz segítő táblázat a : http://www.biblia-tarsulat.hu/ - (Tartalom 1) oldalon található!

Biblia Éve 2008 - Bibliás emberek...

Bibliás embernek lenni 2008. január 16.

Erdő Péter bíboros a Biblia évét bemutató sajtótájékoztatón január 14-én a Szentírással kapcsolatos személyes élményeiről is szólt.

Az alábbiakban ezekből idézünk.

Gyerekkoromban katolikus bibliát a könyvesboltok nem árultak. Családunknak csak újszövetségi Szentírása volt, mégpedig Sós István páternek a XX. század elején készült fordításában. A templomok előterében idős nénik használt egyházi könyveket kínáltak néha, ott lehetett vadászni a háború előtt megjelent ötkötetes Bibliára, amelyet a Szent István Társulat adott ki, de az igen drága volt. Később megkaptuk a Békés Gellért és Dalos Patrik fordításában Nyugaton megjelent Újszövetséget, ami modern nyelven szólt hozzánk, és nagy fölfedezést jelentett. A hetvenes évek elejéig kellett várni, amíg a Szent István Társulat végre kiadhatta a teljes Szentírást. Kispap koromban antikváriumban vettem egy Károli-bibliát. Nagyon hasznos volt a tanulmányaimhoz, mert dőlt betűvel voltak szedve benne azok a szavak, amik az eredeti héberben vagy görögben nem voltak benne, és amiket a fordító az érthetőség kedvéért toldott hozzá.
Ma nem az a probléma, hogy nincsenek elérhető közelségben jó bibliakiadások, hanem hogy az emberek nem olvasnak. Kevés az energiánk arra, hogy elmélyülten olvassunk. Pedig a Bibliát olvasni kell, és boldog, aki olvassa. Nem az boldog, aki messziről nézi, aki csak beszél róla, hogy milyen értékes, hanem aki tényleg olvassa. Elmélyülten olvasni egy ilyen alapvető dolgokról szóló könyvet olyan hozzáállást kíván, amiért mindannyiunknak napról napra meg kell harcolni.
A Szentírás mindannyiunk számára új és új kihívásokat jelent. Nem egy békés könyv, ami meghúzódik a polcon, hanem személyesen provokál bennünket. Bibliás embernek lenni ma talán nehezebb, mint régen volt, ám érdemes, mert a Bibliából olyan értékeket meríthetünk, amelyek eligazítanak az életben. Megéri a csendet, megéri az odafigyelést, mert aki valóban komolyan olvassa, az utat talál a boldogság felé.
(Forrás: MKPK Sajtóiroda)

Országos felhívás,lehetőségek, ötletek...

TERVEZETT, JAVASOLT PROGRAMOK

– A MK Püspöki Konferencia ajánlásával –

A.) Országos szinten:
– Az év kezdetén a MKPK Elnöke (vagy a BIBLIA ÉVE 2008 püspökkari felelőse) országos körlevlet ad ki a Biblia Évéről, és buzdítja a papságot és a híveket az ünneplésre és az apostolkodásra.
– A közszolgálati Kossuth Rádió Katolikus Félóra szerkesztősége vállalja, hogy minden alkalommal öt percnyi terjedelemben introdukció-szerűen bemutatja a bibliai könyveket (biblikus professzorok segítségével).
– Nagy ifjúsági találkozók mindegyikének témája a Biblia legyen (Egerszalók, Nagymaros, Debrecen, márianosztrai, má­ria­pócsi, máriagyűdi zarándoklat
– A Biblia Évében az általános iskolás hittanosok számára rendezett egyházmegyei bibliaismereti verseny (plé­bá­niai, esperes-kerületi, egyházmegyei, országos fordulók) győztesei számára a Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat országos dönőt rendez, és a győzteseket jutalmazza.
– Angyalok a Bibliában – országos bibliai témájú gyermek rajzverseny (meghirdeti és gondozza: Wolf Pál Péter, Győr-Gyimót Plébánia és a Mosonmagyaróvári Piarista Iskola)
– A magyar szentírásfordítások, és azok hatása a magyar nyelvre. Tanulmány. Pályázat egyetemi hallgatóknak (Meg­hir­deti és díjazza a Bibliatársulat, gondozza a PPKE Bölcsészettudományi Kara, Jelenits István Sch.P.)

B.) Egyházmegyei szinten:
– Minden püspökség saját könyvtára anyagából kiállítást rendez a legértékesebb és legszebb Bibliáiból. Ezt a kiállítást az egyházmegye hittanosai, hitoktatói, hívei számára megtekinthetővé kell tenni.
– A papi rekollekciók témája legyen a Szentírás, a koronákon is legyen téma a Biblia felhasználása a lelki életben.
– A Főpásztor megfelelő időben körlevélben szól a Biblia Évéről, buzdítja a papságot és a hitoktatókat (az alább ajánlott és további) programok megszervezésére, apostolkodásra
– Az Egyházmegyei Hatóság minden készülő programot jelezzen az alábbi címen: (bibliaeve@biblia-tarsulat.hu). A Bibliatársulat ezeket elhelyezi honlapján, ahol bárki bármikor tájékozódhat azokról (www.bibliatarsulat.hu/bibliaeve.htm).

C.) Plébániai, egyházközségi szinten:
– A hitoktatásban kapjon kiemelt fontosságot a bibliatanítás.
– A gyermekek, fiatalok és hívek kapcsolódjanak be az országos programokba (biblia­isme­reti verseny, gyermek rajzverseny, ifjúsági találkozók, tanulmány-pályázat, Biblia-kiál­lí­tá­sok megtekintése)
– Legyen a Szentírás a témája a triduumoknak, pedagógus-továbbképzéseknek.
– A lelkipásztorok a Biblia Évében a hétköznapi szentmiséken is mondjanak legalább két percnyi homíliát a soros olvasmányról. Ehhez jó segítséget nyújthat az Új Ember által kiadott Adorémus-könyvecske (tervezzük biblikus szakemberek felkérését a gondolatok megfogal­ma­zá­sára).
– A hitoktatók minden órán szenteljenek néhány percet az előző vasárnapi evangélium elolvasására, megbeszélésére.
– A Szentírás kihelyezése – a Biblia Éve különleges alkalom, így a Szentírást nem csak Szentírásvasárnap alkalmából helyezzük ki a templomban, hanem január elsején, és az egész éven ott marad a templom egyik kiemelt helyén.
– Családi Szentírás – Jézus jelenléte otthonainkban – Javasoljuk a híveknek, hogy otthonukban a család közös Szent­írásának legyen egy meghatározott helye (jól látható helyen, kis terítőn, mellette gyertya, stb.). Ünnepek előtt (Karácsony, Húsvét, Pünkösd stb.) kérjük a híveket, hogy az ünnep része legyen az is, hogy otthon leülnek, felolvassák a megfelelő részt ebből a Szent­írásból, együtt imádkoznak. Ezt más, kiemelt alkalommal, családi ünnepen is megtehetik. Szentírásvasárnap al­kal­mával pedig közösen adjanak há­lát a Bibliáért. (Mindez az egyedül élők ott­honában ugyanígy megtörténhet!)
– Szentírások megáldása – Az év kezdetén egy kiemelt alkalommal meghirdetjük, hogy mindenki hozza el a templomba a saját Szentírását – természetesen a családi Szentírást is – és szentmise keretében ünnepélyesen megáldjuk azokat (A szertartás leírása és a kapcsolódó imák megtalálhatók a Bibliatársulat honlapján: www.biblia-tarsu­lat.hu/meg­ald.htm).
– Az ökumenikus imahéten – A Biblia Éve legyen alkalom arra, hogy a különböző felekezetek ne csak együtt imádkozzanak, hanem olvassák együtt a Szentírást is, ki-ki a magáéból, hallgassák meg a számukra esetleg idegenül csengő szavakat, kifejezéseket. Minden felekezet kapjon tíz percet arra, hogy felolvassa a szöveget, röviden magyarázza, énekeljen, stb. Mindenki azonos szentírási részletet olvasson fel.
– Szentírásolvasó est vagy délután: felolvasás a különböző korok szentírásfordításaiból. (A szentírásfordítás mindig csak relatíven pontos, különböző szempontok figyelembevételével készül. Tanulságos egymás mellé tenni a régi és új fordítások szövegét, anélkül, hogy hosszú magyarázatokat fűznénk hozzájuk).
– Vallomás a Szentírásról DVD – terjesztése, egyéni és közösségi meghallgatása (Bíró László püspök, Nemeshegyi Péter S.J., Kerekes Károly O.Cist., Vértesaljai László S.J., Tomka Ferenc, Mihályi Angyalka katekéta, Varga Béláné Irénke személyes vallomása a Szentírásról, DVD a Bibliatársulat kiadásában).
– Olvassuk el két év alatt a Szentírást – Az egyéni bibliaolvasás ösztönzése. A híveknek kiosztjuk a Gyürki László által készített két éves beosztást (megrendelhető a Bibliatársulat­nál), és megszervezzük a rendszeres olvasást (feliratkozás, a résztvevők rendszeres talál­kozása, az első és második év végén jutalmazás)
– Bibliaórák, közös bibliaolvasás – csoportok szervezése, vezetése (a közösségi bibliaolvasáshoz anyag és útmutató beszerezhető a Bibliatársulattól: Találkozások ˙[5 óra], Csodák [6 óra], Példabeszédek [7 óra], Vágvölgyi: Bibliaórák [58 óra], A.Hecht: Közös utunk a Bibliához [módszerek])
– Ajándékozzuk meg ismerőseinket, barátainkat az Evan­­géliummal – A híveket buzdítjuk arra, hogy a Biblia Éve folyamán ajándékozzák meg minél több nem vallásos ismerősüket a Missziós Evangéliummal (János evangéliuma) vagy/és a Mindennapi Evan­gé­li­ummal (Márk evangéliuma napilap formában) – Mindkettő beszerezhető a Bibliatársulattól
– Mit mondanak a templomablakok, a templombelső a Szentírásról? Egy-egy város vagy régió templomainak felkeresése, jegyzet készítés a biblikus témájú ablakokról, képekről.
– Bibliaolvasó maraton – bibliaolvasás (reggeltől estig – reg­geltől reggelig – vasár­nap­tól vasárnapig) előre bejelentett részt­vevőkkel (közösségek tagjaival). Egy-egy résztvevő 1/4 óráig olvas.
– A Biblia és az állatok: A gyermekek számára az állatkerti látogatás mindig érdekes dolog. Listázzuk ki a Szentírásban szereplő állatokat, menjünk el a gyerekekkel az állatkertbe, és olvassuk a helyszínen fel a megfelelő szentírási részletet. Ez az állatkert lehet egészen kicsi, elég ha van benne bárány, kecs­ke, szamár, ökör, galamb, kakas.
– A Biblia és a helytörténet: Nem csak a templomokban vannak bibliai jeleneteket ábrázoló képek, hanem bibliai neveket találhatunk egyes utcák, terek, intézmények elnevezéseként (Pl. Szent János Kórház, Kálvária tér, Szent József Közösségi ház, Mustármag Iskola, Betánia Szeretetotthon, Szent János Hegy, stb.). Feladat: ezek összegyűjtése, a névadó szent vagy fogalom megismerése.
– Biblianap a munkatársaknak: A plébániai közösség munkatársainak (karitászcsoport, rózsafüzér társulat, Mária Lé­gió, képviselő testületi tagok, stb.) ünnepi együttléte a Bibliával. Ez lehet ott helyben, délelőtt egy szentírási részlet feldolgozása, délután pedig egy bibliai tárgyú film megtekintése vagy lehet egy közös kirándulás, pl. a Bibliamúzeum vagy a Szent Jeromos Katolikus Bibliaközpont megtekintése stb.
– Bibliaéjszaka a közösségi házban, hittantermekben az ifjúság számára: gitáros énekek, bibliaolvasás, bibliai jelenetek eljátszása, meditáció, bibliai film, közös étkezés: friss kenyér, olaj, bibliai fűszerek, illatok stb.
– A Vatikáni Kódex (a legrégebbi Biblia-kézirat, hasonmás) bemutatása – (meg­vá­sárolható vagy – megfelelő garanciákkal – kikölcsönözhető a Bibliatársulattól, tel. 321-54-97).
– Gyermek bibliahét – Egy hetes intenzív foglalkozás bibliával gyermekek számára (kézműves foglalkozások: Jézus korabeli tárgyak készítése – bibliai jelenetek ábrázolása: festés, rajzolás, agyagozás, montázs – bibliai jelenetek dramatikus ábrázolása: szerepjáték, báb – bibliai akadályverseny – szövegmondó verseny: szentírási részlet megtanulása kívülről és szép elmondása stb. – a végén ünnepélyes zárómise).
– Biblianap az iskolában (katolikus iskolák)

Biblia a mocsai templomban

Még 2006-ban nem gondolta senki, hogy a 2008-as év a Biblia Éve lesz.

A Mocsai Templom 2006-ban fennállásának 250 éves évfordulóját ünnepelte.

Erre a nevezetes évfordulóra gyönyörűen megújult a templom belseje és külseje.

A bérmálásssal egybekötött templomszentelésre természetesen szivélyes meghívást kaptak falunk református testvérei is.

Soós Szilárd tiszteletes úr és Csiba Zoltán gondnok úr ez ünnep alkalmából becses ajándékot adott a katolikus templomnak a Mocsai Református Gyülekezet nevében. Ez az ajándék nem volt más,mint a Szent István Társulat által kiadott Nagy Képes Biblia. A Mocsai Egyházközség megbecsülése jeléül ezt a drága kincset a templom szószéke alatt helyezte el - kinyitva - hogy mindenki lássa: Isten Igéje az "Üdvösség Útja" és eligazító lámpása minden kereszténynek.

2006 - óta ez a Biblia jelzi a falu lelki öszetartozását és azt a testvéri szeretetet is, amely - vallási hovatartozás nélkül - él még az itt lakó emberek szívében.

A 2008-as esztendőben pedig - ez a nyitott Biblia - ékes bizonyítéka és figyelmezető jele annak, hogy mindannyiunknak nyitott szívvel kell fogadnuk Isten Igéjét és jó akarattal meg is kell valósítanuk üzenetét a mindennapi életünkben!

A Biblia Éve - Mocsán

A Biblia Éve -2008 - újévi meghirdetése után a mocsai templomban megindult a teljes Biblia (Ó és Újszövetség) hallgatása DVD-ről.
A Dr. Diós István atya által DVD-re olvasott szentírási szakaszokat minden szentmise előtt 1/4 órával hallgatjuk egy erre alkalmas audió-lejátszón.
Minden csütörtökön a szentségimádás jelentős részét teszi ki a Biblia folymatos olvasása - hallgatása, ügyelve arra, hogy a felolovasott részek között meg legyen a megfelelő átfedés.

Az iskolai hittanórák alkalmával, - az óra vége előtt 5-10 perccel - szent Lukács evangéliumának egy-egy szakasza kerül folyamatos felolvasásra, megbeszélésre.

A minden hónap 3. csütörtökén tartott cursillos megbeszélések alkalmával - szent Máté evangéliumának fejezetenkénti - olvasása, magyarázata, majd közös átelmélkedése 1/2 óra időtartamban.

A Biblia Éve - 2008

Amint arról már beszámoltunk, 2008 a Biblia Éve lesz.
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia ebből az alkalomból körlevelet adott ki, amelyet az alábbiakban közlünk:

Krisztusban kedves Testvérek!

1. „Sokszor és sokféleképpen szólt Isten az ősatyákhoz a próféták által, most a végső időkben pedig Fia által szólt hozzánk” (Zsid 1,1). Amint a Betlehemben született gyermekben Isten megtestesült Fiát imádjuk, úgy a Szentírásban mi, keresztények Isten Szavát, Isten Igéjét tiszteljük. Hisszük és valljuk, hogy az ószövetségi jövendölések Isten ígéretei voltak, amelyek Jézus Krisztusban teljesedtek be: Ő a Szentírás megértésének a kulcsa. Az ember sok mindent megtudhat a világról, fölismerheti még Isten létét is, azonban Isten üdvözítő tervét csak az Ő kinyilatkoztató szavából ismerhetjük meg.Hosszú évszázadokon keresztül készítette elő az ószövetségi kinyilatkoztatás az Üdvözítő útját, kirajzolódott a Megváltó alakja, a Megváltóé, aki megszabadítja népét, aki végül is az egész emberiségnek békét és boldogságot szerez: kiengesztelődést Istennel és kiengesztelődést egymással. Ennek a Messiásnak az alakja Izaiás prófétánál mint szenvedő szolga jelenik meg, amit később maga Jézus is vállal. Jézus élete, csodái, működése, majd megváltó kereszthalála és feltámadása meggyőzték a tanítványokat arról, hogy benne teljesedtek az ószövetségi ígéretek. A feltámadás után maga az Üdvözítő világítja meg az emmauszi tanítványoknak az Írások értelmét. Ők pedig úgy emlékeztek erre vissza, hogy lángolt a szívük, amikor ezt hallották. Ilyen öröm töltötte el az első keresztény közösséget, amikor a föltámadás fényében megértették, hogy Isten ígéretei Jézusban teljesedtek be. A keresztények azután Krisztus életét, tanítását, csodáit, halálát és feltámadását örömhírként adták tovább. Hittek abban, hogy Jézus a Megváltó és az Úr. Ezt az örömhírt pedig hamarosan írásban is feljegyezték. Az első keresztény közösségek lassan kialakították azt a szokást, hogy az Ószövetség szent iratai mellett felolvastak olyan írásokat is, amelyek Jézus evangéliumát tartalmazták, köztük az apostolok leveleit is. Ezeknek az írásoknak a gyűjteményét nevezzük Újszövetségi Szentírásnak, amely az Ószövetség könyveivel együtt alkotja a Bibliát.

2. Számunkra a Biblia Isten üzenete az emberiséghez, és az Egyház könyve, ezért nem csupán irodalmi alkotásként olvassuk. Az Egyház élő hite fogalmazódik meg a Szentlélek által sugalmazott szerzők írásaiban, ezért az Egyház a Biblia őrzője és hiteles magyarázója. A két szövetség egyetlen és szerves egységet alkot. Az Ószövetség az Újszövetségben bontakozik ki, az Újszövetség pedig benne rejlik az Ószövetségben. Nem választhatjuk el őket egymástól. Összetartoznak, mint ígéret és beteljesedés. A Szentírásról írja a II. Vatikáni Zsinat: „Az Egyház mindenkor tisztelte a Szentírást, mint magát az Úr testét is, hiszen főleg a szent liturgiában szüntelenül veszi és nyújtja a híveknek az élet kenyerét… Az isteni írásokat a Szent Hagyománnyal együtt mindig hite legfőbb szabályának tartotta és tartja, mert Isten sugalmazására egyszer s mindenkorra vannak írásba foglalva, és így változatlanul közvetítik magának Istennek igéjét.” (Dei Verbum 21)

3. Idén a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia protestáns testvéreinkkel együtt a Biblia évét hirdeti meg, mivel közös örökségünk, közös kincsünk a Biblia. Mindenkor tanulmányoznunk és követnünk kell, de ebben az évben különösen is gondoljunk arra, hogy ez az alapja keresztény életünknek, és mekkora nagy érték az egész emberiség számára. A Szentírás az egész európai kultúra bőséges és el nem apadó forrása. A Biblia a legtöbbször és a legtöbb példányban kinyomtatott könyv, a könyvek könyve. Valamennyi európai kultúra gyökerénél ott a bibliai hagyomány. Manapság tehát Európában olyan nemzeti kultúrák találhatók, amelyek a maguk módján dolgozták föl ezt az értékes örökséget, sajátos zsenialitásukkal jelenítették meg szóban, írásban, zenében, képben és szoborban mindazt, amit számukra a Biblia közvetít. Örömmel fedezzük fel, hogy régi magyar irodalmunk, könyvnyomtatásunk, művészetünk emlékeit éppúgy megihlette a Biblia, mint ahogy ma is jelen van szólásainkban, szokásainkban, közösségi életünkben.

4. A Szentírás életformáló útmutatást ad az igaz életre való nevelésre (vö. 2Tim 3,16). Nélküle Jézus Krisztust nem ismerhetjük meg, mert „aki nem ismeri a Szentírást, nem ismeri Krisztust” – mondja Szent Jeromos. Ha másért nem, hát ezért is érdemes elolvasnunk a Szentírás könyveit. Nagyon fontos, hogy ha még nem volna, szerezzünk be mai magyar nyelven olvasható Bibliát az Egyház hiteles magyarázataival. Rendszeresen olvassuk, merítsünk ebből a bővízű forrásból, elmélkedjünk róla nap mint nap, és elmélkedéseink eredményeként tűzzünk magunk elé kisebb-nagyobb feladatokat. Válaszoljunk arra az isteni hívásra, amely a Szentíráson keresztül mindnyájunkhoz szól. Olvassuk a Szentírást közösségben is, vegyünk részt bibliaórákon, hiszen a Szentírás közösségalkotó erő is.

5. 2008-ra XVI. Benedek pápa meghirdette Szent Pál apostol jubileumi évét. Ő nemcsak az Újszövetség számos könyvének szerzője, hanem az az ember is, akinek életében Krisztus gyökeres fordulatot hozott. A kereszténység meggyőződéses elutasítója megrázó élmény hatására Krisztus tanítványa lesz. De nemcsak tanítványa, hanem apostola, küldötte, hirdetője is. Róla kell példát vennünk, amikor a Szentírásban található örömhírt nemcsak elfogadjuk és a magunkénak valljuk, hanem igyekszünk továbbadni a mai kor embere számára. Ezt az örömünket és igyekezetünket fejezi ki az idei magyarországi Biblia éve számos programja. Egyházmegyénként külön-külön és evangélikus, valamint református testvéreinkkel együtt is tervezünk közös programokat erre az esztendőre. Az új esztendő első napján is keresztény reménységünk alapja Jézus ígérete: „Én veletek vagyok mindennap a világ végéig” (Mt 28,20). Adja Isten, hogy a Biblia mindannyiunk számára ma is eleven örökség, egyéni és közösségi életünk megtartója, erőforrása legyen. Ámen.