Bibliaolvasás...

Nemzetközi felmérés a bibliaolvasásról

Október 14-én a Vatikáni Sajtóteremben mutatták be a bibliaolvasásról végzett ökumenikus, nemzetközi szintű felmérés eredményét. Ez alkalomból együttműködési egyezményt írt alá a Katolikus Bibliaszövetség és az Egyesült Bibliatársaság a Szentírás fordításáról és terjesztéséről.
A szentszéki sajtóteremben megtartott tájékoztatón felszólalt Walter Kasper bíboros, a Keresztény Egység Elősegítése Pápai Tanácsának elnöke, Vincenzo Paglia püspök, a Katolikus Bibliaszövetség elnöke, és Archibald Miller Milloy tiszteletes, a Bibliatársaságok főtitkára.
A felmérést 2007. november és 2008. július között végezték 12 ország, köztük az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Oroszország, Olaszország, Argentína és a Fülöp-szigetek bevonásával. A kutatást egy reprezentatív minta alapján a felnőtt lakosság körében folytatták, valamint egy alminta vételével, amelyben a havonta két-háromszor misére járókat kérdezték meg. A tanulmányból kitűnik, hogy a nagy többségnek van otthon bibliája. Ami azonban annak olvasását illeti, korántsem ilyen biztató a helyzet: a legutolsó helyen Francia-, illetve Spanyolország áll, ahol a megkérdezettek mindössze húsz százaléka olvasott el legalább egy részt a Bibliából az elmúlt évben. Az Egyesült Államokban ez az arány 75 százalék.
Walter Kasper bíboros az eredményeket kommentálva megerősítette: a Biblia továbbra is közös örökségünk. Az ökumenikus párbeszéd nem diplomáciai egyezkedés, hanem azt jelenti, hogy együtt olvassuk és hallgatjuk, amit Isten mondani akar számunkra. A felmérés azt is megmutatja, hogy sok még a teendő. A keresztények nagy többsége csak a liturgikus olvasmányokból ismeri a Bibliát, önszántukból kevesen olvassák és elmélkednek róla. Új ökumenikus lendületet akarunk, nincs más út előttünk a Biblia fellendítésére: a két valóság elválaszthatatlan egymástól – fogalmazott Kasper bíboros.
A kutatás az olvasási statisztikákon túl a szövegértésre is kiterjedt, amely különösen a spanyol és az orosz hívek között marad el a kívánatostól. A megkérdezettek gyakran nehéznek találják a bibliai szövegeket, és a Fülöp-szigeteki hívek kivételével nem szó szerint értelmezik a Szentírást. Megerősítést nyert az is, hogy a vallásos kommunikáció csatornájaként az emberek előszeretettel választják a televíziót, főleg az Egyesült Államokban, Német- és Olaszországban.
Az adatokat kommentálva Vincenzo Paglia püspök kitért a különböző felekezetű keresztények – katolikusok, ortodoxok, anglikánok és protestánsok – Bibliához fűződő kapcsolatára. Az ökumené története különösen erősen kötődik a Szentírás újrafelfedezéséhez. A Biblia a keresztények közötti találkozás leghatékonyabb helyszíne – szögezte le az olasz főpásztor.
A püspöki szinódus, amely Isten szavára összpontosít, alkalmat nyújtott arra is, hogy megegyezés szülessen a Katolikus Bibliaszövetség és a Bibliatársaságok között:
„Rájöttünk, mennyire sürgető a Szentírás lehető legszélesebb körű bemutatása: hisszük, hogy mindenkinek, minden népnek joga van arra, hogy a Bibliát lefordítsák saját nyelvére. Nekünk, keresztényeknek tennünk kell azért, hogy a Biblia, Istennek az emberekhez írott levele mindenkihez eljusson a saját nyelvén" – mondta Vincenzo Paglia püspök. Isten igéje óva int minden keresztényt attól, hogy bezárkózzék, továbbá az egység útjára ösztönöz. Az ökumenikus párbeszéd kétségtelenül több gyümölcsöt teremhet, ha átadja a helyét az Isten és az összes keresztény közti párbeszédnek.
A Bibliát mindezidáig 2454 különböző nyelvre fordították le. A Szentírás fordítási és terjesztési munkálatai azonban újabb erőfeszítést igényelnek: Isten igéjét még legalább 4500 nyelvre kell lefordítani.
(Vatikáni Rádió/Magyar Kurír)

A Biblia üzenete...

A Biblia üzenete a segítő, nevelő szakmában

A Biblia erkölcsi és kulturális értékei évezredek óta meghatározzák az emberi viselkedést, az elesettek iránti viszonyulást és felelősségvállalást. A szociális és a pedagógiai munkában napjainkban érvényesül-e, érvényesíthető-e a bibliai megfogalmazású szeretetre épülő segítő és nevelő tevékenység a különböző célcsoportokban? Ezekre a kérdésekre keresik a választ a Sopronban november 26-án és 27-én megrendezendő konferencia résztvevői.
A konferenciát a Nyugat-magyarországi Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kara és a Soproni Tudós Társaság szervezi.
A konferencia programja:

November 26. szerda
11.00 – regisztráció
14.00–18.00 – plenáris ülés
14.00–14.30 – köszöntések
Faragó Sándor rektor, Nyugat-magyaországi Egyetem
Katona György dékán, Nyugat-magyarországi Egyetem, Benedek Elek Pedagógiai Kar
Simon István alpolgármester, Sopron
14.30–14.55 – A „Könyvek Könyve” a kultúra történetében – a tudás átadás módja és intézményei
(Szála Erzsébet intézetigazgató, Nyugat-magyarországi Egyetem, Benedek Elek Pedagógiai Kar)
14.55–15.20 – A Szentírás humora (Czakó Gábor író)
15.20–15.45 – Az emberi teljesítés mint érték, hatása az élet kiteljesedésében a Biblia tükrében és napjainkban (Frenkl Róbert, Semmelweis Egyetem)
15.45–16.10 – A hit esélye a mai fiatalok értékrendjében (Vladár Gábor rektor, Pápai Református Teológiai Akadémia)
16.10–16.40 – kávészünet
16.40–17.05 – A Biblia és a pedagógia (Johann Pehofer intézetigazgató, Pädagogische
Hochschule Burgenland)
17.05–17.30 – A Biblia szellemisége és a szociális gondoskodás a középkori Európában (Patyi Gábor dékánhelyettes, Nyugat-magyarországi Egyetem, Benedek Elek Pedagógiai Kar)
17.30–17.55 – „Szeresd felebarátodat…” – Bibliai alapok a burgenlandi Karitász munkájában
Martin Korpitsch plébános (Caritas Burgenland)
19.00 – A tékozló fiú dramatikus feldolgozása és megjelenítése (Józsa Éva egyetemi docens, Nyugat-magyarországi Egyetem, Benedek Elek Pedagógiai Kar és hallgatói előadásában)
19.30 – vacsora

November 27. csütörtök

9.00–9.20 – A segítő ember személyisége (Bodnár Gabriella intézetigazgató, Nyugat-magyarországi Egyetem, Benedek Elek Pedagógiai Kar)
9.20–9.40 – Szeretet nélküli fiatalok – agresszivitás (Andrásné Teleki Judit szakmai főtanácsos, OKM Felsőoktatási Tudományos és Fejlesztési Főosztály)
9.40–10.00 – „A legjobbat add a világnak, amid csak van!” (Beran Ferenc egyetemi docens, Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Hittudományi Kar)
10.00–10.20 – A Biblia a társadalom képe (Varga Norbert tanársegéd, Nyugat-magyarországi Egyetem, Benedek Elek Pedagógiai Kar)
10.30–13.30 – Szekcióülések
A szekciótémákhoz 20 perces referátumokkal lehet jelentkezni.
13.30–14.00 – Összefoglaló értékelés, a konferencia zárása
A második napot végigkíséri a játszóházi tevékenység Hartl Éva vezetésével (Nyugat-magyarországi Egyetem, Benedek Elek Pedagógiai Kar)
Helyszín:
Nyugat-magyarországi Egyetem, Benedek Elek Pedagógiai Kar
Sopron, Ferenczy u. 5.
99/518-920
www.bpk.nyme.hu
Jelentkezés:
A jelentkezés határideje: 2008. október 26.
További információ a programról és a jelentkezésről a Nyugat-magyarországi Egyetem honlapján olvasható.
(Magyar Kurír)

Bibliafordítás...

A szentírásfordítás kihívásai – Interjú Erdő Péter bíborossal -

A püspöki szinódus kapcsán a szentírásfordítás kihívásairól kérdezte Erdő Péter bíborost a Vatikáni Rádió magyar adásának szerkesztősége. Erdő Péter gondolatait szerkesztett formában közöljük.

Ami a liturgikus fordításokat illeti, a Szentszék évekkel ezelőtt kifejezett instrukciókkal tiltotta a magyarázó fordításokat. A szentírási részeket és a liturgikus szövegeket az eredeti szöveg pontos értelmében kell lefordítani. Ezt lehet utána magyarázni. Például az átváltoztatás szavai úgy állnak a misekönyvben, minden misekánonban, ahogyan az Újszövetségben ránk maradt. A Szent Vér átváltoztatásakor azt mondjuk, hogy „értetek és sokakért kiontatik”. Az első magyar fordítás, amelyet jóváhagyott a Püspöki Kar és a Szentszék is – és több mint 15 évig használtuk –, ezt szó szerint így hozta. Ezután német hatásra a „sokakért” szó helyére a „mindenkiért” került. Teológiailag ezzel sincs probléma, hiszen Krisztus mindenkiért meghalt, de az eredeti szövegben nem ez szerepel. A liturgikus vagy biblikus fordítás nem tévesztendő össze a teológiai magyarázattal. Kivált nem a helytelen és téves magyarázatokkal, de még a helyes magyarázattal sem. Az egy másik műfaj. Fordítani azt kell, ami oda van írva. Ezért létezik a római rítusban az editio typica, vagyis a liturgikus könyvek hivatalos latin kiadása, amelyhez minden fordításnak igazodnia kell. Ennek az irányelveit a Liturgiam Authenticam instrukció néhány évvel ezelőtt egész pontosan leszögezte.

A katolikus fordítók a II. Vatikáni Zsinat különös buzdítása alapján olyan nyelvekre is lefordították Szentírást az eredeti héber, illetve görög nyelvből, amelyeken addig csak Vulgáta fordítása készült el. Például a magyar katolikus Biblia Káldi György-féle fordítása Vulgata-fordítás. Nem véletlenül, hiszen a trentói zsinat kifejezett rendelkezésben állapította meg, hogy a zsinat asztalán lévő Vulgata kiadás lesz a vonatkozási pont, azt helyesnek fogadjuk el.

Meg kell jegyeznem azt is, hogy a héber és görög szövegek alapján készülő fordítások felvetik ezeknek a szövegeknek a kritikai kérdéseit is. A héber Bibliának a mai standard kritikai kiadása a maszoréta szöveghez igazodik. A maszoréta szöveg körülbelül 1000 évvel későbbi, mint a görög Septuaginta fordítás, amit a Kr.e. III. században Egyiptomban készítettek zsidó tudósok, akik nem gyanúsíthatók azzal, hogy keresztény szempontból elfogultak lettek volna. Sok szempontból – és ezt némelyik kumráni vagy Kumrán-közeli lelet igazolja – a Septuaginta görög szövege a héber Biblia régebbi szövegállapotát tükrözi, mint a maszoréta szöveg.

Amikor a keresztény ember keresztény bibliai szöveghagyomány alapján készíti a fordítást, nem kell szégyenkeznie. A Vulgáta pedig részben felhasználja az ún. Itala-fordításokat, vagyis a Szent Jeromos előtti latin bibliafordításokat. A legrégebbi latin bibliafordításokat természetesen nem a keresztények készítették, hanem a Karthágó környéki zsidók, mert ez volt az egyetlen olyan diaszpóra, amely latinul beszélt. A zsidó diaszpóra általában görögül beszélt, kivéve Africa provinciában, ahol latin nyelvű zsidó szórvány volt. Nekik már egyfajta latin szóhasználatuk volt a Bibliával kapcsolatban, amit a legrégebbi latin keresztény bibliaszövegek, idézetek is visszatükröznek. Ezt Christi Normann és mások kutatásokkal mutatták ki.

A középkorban elterjedt standard Vulgátában részben visszaköszönnek a régebbi, Jeromos előtti szövegek. Maga Jeromos elment a Szentföldre, és zsidó rabbikkal konzultált a Szentírás értelméről. Évszázadokkal korábban, mint ahogy a maszoréta szöveg megszilárdult. Tehát bizonyos elemeiben még a Vulgáta is egy saját – a jelenlegi tudományosan kiadotthoz képest legalábbis párhuzamos – héber szöveghagyományt tükröz vissza. Ilyen értelemben nekünk a Vulgátát nem kell szégyellni. Továbbá pedig a Szentszék rendelkezése folytán készült egy Neovulgáta, amelynek az volt a szándéka, hogy a héber és görög eredeti szövegeket – amennyire meg tudjuk ismerni – figyelembe véve készüljön egy olyan latin nyelvű Biblia, amely azután vonatkozási pont lehet például a liturgikus szövegek számára. Ezt elő is írták, a magyar zsolozsmáskönyvet is a Neovulgáta alapján kellett, kell fordítani. A Neovulgáta most is hivatalos kritérium vagy vonatkozási alap számunkra. A jelenlegi legjobb magyar katolikus fordítás a Szent István Társulat bibliája, amely elméletileg az eredeti héber és görög, illetve kisebb részben arám szövegek alapján készült. A fordítók persze figyelembe vették mind a latin, mind pedig némelyik modern nyelv fordítását. Nem véletlen tehát, hogy először a jeruzsálemi Biblia jegyzeteivel jelent meg, mert a francia és német kiadásokat is szem előtt tartották.
(Magyar Kurír)

Biblia és a Korán...

Szeretet és irgalom a Bibliában és a Koránban

A püspöki szinódus XII. rendes ülésével párhuzamosan október 9. és 12. között tartották Castel Gandolfóban a VI. nemzetközi iszlám-keresztény találkozót.

Mintegy 200 keresztény és muzulmán résztvevő érkezett Jordániából, Libanonból, Törökországból, Algériából, Szingapúrból és az Egyesült Államokból, valamint Európa különböző országaiból. Az esemény a Fokoláre Mozgalom kezdeményezésére jött létre, amely immár négy évtizede folytat párbeszédet az iszlámmal.

A találkozó vezérfonala a mindennapi életen keresztül megvalósuló párbeszéd, amelynek alapja a szeretet és az irgalom, az egység lelkiségének fő pontjai. A négy nap során tanúságtételek hangzottak el, teológiai és lelkiségi témákat mélyítettek el mind keresztény, mind muzulmán szempontból. A programban szerepelt az a 138 muszlim tudós nyílt levelében (2007. október) javasolt két alapvető pont: az Isten és a felebarát iránti szeretet.

A találkozó elején megemlékeztek Chiara Lubichról, a mozgalom alapítójáról, felevelenítve muzulmán vallási vezetőkkel való találkozásait és hozzájuk intézett beszédeit. Különleges tisztelettel emlékeztek meg a nemrég elhunyt W.D. Mohammed imámról, a neves afro-amerikai vallási vezetőről is.

Október 9-én a találkozón felszólalt Jean-Louis Tauran bíboros, a Vallások Közti Párbeszéd Pápai Tanácsának elnöke. A bíboros beszédében hangsúlyt fektetett a muzulmán tudósok levelében említett tényre: a keresztények és a muzulmánok együtt a világ népességének 55%-át alkotják. Ha hűségesek saját hitükhöz, sokat tehetnek a békéért és a társadalom stabilitásáért. Így fogalmazott: a különböző vallású hívők minél inkább elkötelezik magukat az Isten-keresésben és az imádságban, annál inkább közelebb kerülnek egymáshoz. A tudatlanság félelmet szül, a félreérthetőségben nem lehet párbeszédet folytatni. A világot ma nem lehet megérteni a vallások nélkül. Éppen ezért fontos, hogy a vallások sohase váljanak félelem forrásává. Valójában nem a vallások háborúznak, hanem azok követői – idézi a bíboros gondolatait a L’Osservatore Romano.
A résztvevők kérdésére, hogy a vallások közti párbeszéd kegyelem-e, vagy kockázat, így válaszolt: „Mindkettő. Kegyelem, mert lehetővé teszi minden hívőnek, hogy együtt emlékeztessék a világot: 'nemcsak kenyérrel él az ember'. Kockázat, mert mi magunk lehetünk akadályai ennek az üzenetnek azáltal, hogy nem hiteles a mindennapi életünk. Úgy vélem, hogy a vallásközi párbeszédet mindenekelőtt úgy kell értelmeznünk, mint folytonos felhívást személyes megtérésünkre.” Majd hozzátette: ’A párbeszéd hitünk lényegének része, bármelyik valláshoz is tartozunk. Csak így vihetjük el újra Krisztus békéjét a hívőkhöz. Erre a kihívásra kell ma a vallásoknak válaszolniuk.”
Október 11-én nyitott programra került sor „A város a testvériség helye” címmel. Beszámolók hangzottak el olyan kezdeményezésekről, amelyeket keresztények és muzulmánok közösen indítottak a politika, az oktatás és a társadalmi élet egyéb területein olasz, amerikai, afrikai, libanoni és macedóniai városokban. Felszólalt többek között Ibrahim Samseddine libanoni közigazgatási-reform miniszter, Marco Fatuzzo volt siracusai polgármester, David Shaheed egyesült államokbeli bíró és Vera Araujo brazil szociológus.
A találkozó résztvevőinek Tarcisio Bertone aláírásával üzenetet küldött a Szentatya. A pápa ebben azt kívánja, hogy a találkozó újítsa meg a testvériség építésére való törekvést és segítse elő az őszinte párbeszédet, amely tiszteletben tartja minden ember méltóságát.
Fokoláre Mozgalom/Magyar Kurír

Biblia éjjel-nappal...

„Biblia éjjel-nappal”
Október 5-től 11-ig a római Jeruzsálemi Szent Kereszt-bazilika rendkívüli eseménynek ad otthont: hét nap és hét éjjel, megállás és kommentárok nélkül olvassák fel a Biblia teljes szövegét. Az eseményt XVI. Benedek pápa nyitja meg a Teremtés könyve első fejezetének felolvasásával.

Az esemény a Szentszék, az Olasz Püspöki Konferencia, más felekezetek és egyházak, valamint számos szervezet közös támogatásával valósul meg. Az olvasók számáról Giuseppe De Carli, a Rai Vaticano képviselője adott sajtótájékoztatót Rómában október 1-jén. 1300 tizenegy év feletti különböző vallású és meggyőződésű személy a világ 50 országából olvassa majd fel az egyes bibliarészleteket. Köztük 40 szinódusi atya, 30 református hívő, 6 muzulmán, 16 zsidó, egy cigány pap és néhány cigány hívő. Több mint 180 ezren próbáltak jelentkezni az olvasók közé.

A bazilika végig nyitva lesz, az eseményt teljes egészében élőben közvetíti – 139 órán át – a Rai Edu 2 olasz televíziós csatorna. A Rai Uno az első és az utolsó órát sugározza, ezenkívül a felolvasás interneten is követhető lesz. „Ez egyben a leghosszabb közvetítés az olasz televízió történetében” – mondta Giuseppe De Carli.

A „Biblia éjjel-nappal” nevű kezdeményezésről bővebben a www.labibbiagiornoenotte.rai.it honlapon olvashatnak.

A Könyvek Könyve pontokban

A Könyvek Könyve pontokban

A Biblia éve alkalmából a Vakok Batthyány László Római Katolikus Gyermekotthona, Óvoda és Általános Iskola kiállítást szervez A Könyvek Könyve Pontokban címmel. A kiállítás megnyitására október 15-én 15 órakor kerül sor a budapesti Batthyány téri Szent Anna-templomban.
A megnyitó programja:
– Beköszöntő
– Előadás a domború írásról (Torják Attiláné, gyógypedagógiai tanár)
– A látássérültek részére készült bibliakiadások (Fehér Anna)
– A kiállítás megtekintése

Közreműködik:
Maczkó Mária énekkel, valamint a Gyermekotthon gyermekei

A kiállítás nyitvatartása: munkanapokon 16.00–18.00h
Csoportos látogatás esetén a 1/395-8323-as telefonon előre megbeszélt időben.

Énekeljetek az Úrnak

A Biblia éve kiemelkedő eseményére került sor szeptember 30-án a Művészetek Palotájában. Az Énekeljetek az Úrnak című hangversenyen neves szólisták, elkötelezett művészek, egyházi kórusok és zenekarok közreműködésével bibliai ihletésű zeneművek csendültek fel.

Az eseményen jelen volt Sólyom László köztársasági elnök és felesége, Mádl Ferenc volt köztársasági elnök és felesége, Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek, az MKPK a Biblia éve koordinálásával megbízott tagja, Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke, katolikus, református és evangélikus püspökök, valamint a baptista, a metodista és az unitárius egyház képviselői és több közéleti személyiség.

A Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremet megtöltő ünneplő közönséget Ittzés János, a Magyarországi Evangélikus Egyház püspök-elnöke Szent Ágoston és Luther Márton a zenéről vallott gondolataival köszöntötte, hangsúlyozva a zene lélekemelő, Isten felé vezető hatását.

A hangversenyt a Magyar Katolikus Rádió és a Magyar Televízió rögzítette, mindkét médiumban későbbi időpontban kerül adásba.