A Biblia Évének befejezése....2008.dec.31.

A keresztény ember sosincs egyedül,
Isten nem hagyja el 2008. december 24. 9:33
A Magyar Hírlap (1. o.) címlapon ismerteti Erdő Péter bíboros, prímás Echo Tévének adott, ma este 8 órakor a csatornán látható karácsonyi interjújának főbb gondolatait.
A magyar katolikus egyházfő leszögezte: „Erkölcsi parancs, hogy segítenünk kell azon, aki bajban van. Jézus Krisztus azt mondta: ezen múlik az örök sorsunk.” Erdő Péter hozzátette: bár manapság az állam és egyes civil szervezetek egyaránt magukénak érzik a feladatot, a személyes szeretetet, a jó szót semmi sem pótolhatja. „Szent kötelesség ez, de valódi öröm is, hiszen közösséget alkot az emberek között.” A bíboros prímás szerint, ha karácsony táján nincs kivel ünnepelnünk, akkor érzelmileg hideg lehet az ünnep. Ám tudnunk kell, hogy a keresztény ember sosincs egyedül, hiszen Jézus Krisztus példájából tudja: az Isten nem hagyja el.

„Sokszor nem vesszük észre, de egész életünk a bizalomra épül.” – mondta Erdő Péter, aki szerint a gazdasági válság nagy része is lélektani eredetű, megingott a bizalom a különféle pénzintézetekben, a fennálló rendben, s annak messzeható következményei vannak. Ha minden döntésünket csak pénzben kifejezhető értékek szerint hozzuk meg, akkor a valóság nagy részét kifelejtjük a számításból. Ebből adódik a teremtett világ tiszteletének hiánya is. A XIX. század óta él az a hamis szemlélet, hogy az embert a fizetése alapján értékelik, csakhogy az anya nem kap bért a gyermeke neveléséért, pedig a társadalom szempontjából nélkülözhetetlen feladatot lát el.

A hamarosan véget érő Biblia évével kapcsolatban a bíboros prímás hangsúlyozta: a Könyvek könyve az isteni kinyilatkoztatás megismerésének forrása, miközben megvilágítja a világról való természetes ismereteinket is. Erőt ad, és segít bennünket az életben való eligazodásban. A bíboros beszámolt arról is, hogy nemrég elkészült az Ószövetség cigány fordítása, így a magyar katolikus egyház az első, amely teljes Szentírást tud lovári nyelven a hívő emberek kezébe adni. A legnagyobb hazai kisebbséggel való kapcsolatról szólva Erdő Péter kijelentette: az egyház minden olyan szándékot határozottan elutasít, amely egy népet vagy népcsoportot kollektíven felelőssé tesz bármiért.

Mindeszenty Józsefről megállapította: sokan nemzeti hősnek tartják, és valóban szent életű ember is volt. „Hazája és az egyház iránti szeretete tiszteletre méltó” – mondta a bíboros, majd emlékeztetett: a hercegprímást hatvan évvel ezelőtt, 1948. december 26-án hurcolták el a kommunisták az esztergomi érseki palotából.

Magyar Kurír

Biblia Sacra Hungarica

A Biblia éve kiemelkedő rendezvényére került sor az Országos Széchenyi Könyvtárban, ahol megnyílt a Biblia Sacra Hungarica című kiállítás november 21-én. Az eseményen számos közéleti személyiség, a magyar tudományos és művészeti élet neves képviselői vettek részt.


Erdő Péter bíboros, az MKPK elnöke köszöntőjében a nemzet, a magyar kultúra és a Biblia több mint ezer éves összetartozásáról szólt. Az első magyar nyelvemlékeket, a korai bibliafordításokat, a nyomtatott bibliák sorát említve rövid áttekintést adott erről az évezredes kapcsolatról. Számtalan irodalmi mű bizonyítja, hogy kultúránk eleven párbeszédben volt és maradt a Biblia világával – mondta a főpásztor, aki kiemelte: a tárlat megkapó módon érzékelteti a Biblia és a kultúra, a Biblia és az élet kapcsolatát. A bíboros beszédében elismerését fejezte ki az Országos Széchenyi Könyvtárnak és mindazoknak, akik a kiállítás megalkotásában részt vettek.

Bölcskei Gusztáv püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke szerint a tárlatot a Könyvek Könyvének szeretete hozta létre. A bibliakiállítás azt mutatja meg kortársainknak, hogy a Szentíráson keresztül a teremtő és mindenható Isten adhatja meg nekünk az örök életet.

Archibald Miller Milloy tiszteletes, az Egyesült Bibliatársaságok főtitkára beszédében a társaságok legfőbb célját a Biblia minél több nyelvre fordításában és terjesztésében jelölte meg. Ezen a téren a bibliatársaságok teljesítménye egyedülálló a világban. (A Szentírást mindezidáig 2454 különböző nyelvre fordították le.) A főtitkár méltatta a magyar bibliafordítók munkáját, és kiemelte a magyar bibliafordítások és -kiadások jelentőségét. Monok István, az Országos Széchenyi Könyvtár főigazgatója köszöntőjében a jelen kor nehézségeire utalva úgy fogalmazott: nem a pénz és nem a politikusok teremtették meg Európát, ahogyan nem lehet sem pénzzel, sem politikával megoldani azt a morális-erkölcsi válságot, ami romba készül dönteni a fogyasztói kultúrát. Különösen fontosnak nevezte, hogy a Biblia stabil értékvilága látható legyen ebben az értékvesztett korban.

A kiállítás bemutatja a hazai latin és a legszebb magyarságú biblikus kódexek híres példányait, a Bécsi, a Jordánszky- és az Érdy-kódexet, könyvtáraink válogatott Vulgáta-kiadásait. Kiemelt helyen szerepelnek a magyar történelem és művelődéstörténet nagy alakjainak bibliái (Janus Pannonius, Balassi család, Kazinczy Ferenc, Ady Endre, Móricz Zsigmond), valamint Babits Mihály, Szerb Antal, Illyés Gyula, Pilinszky János és mások bibliaszeretetének dokumentumai. A tárlat a Szentírást nem ismerők számára is informatív, a könyvészeti értéken túl segít felismerni a Bibliában „mindig elő segélyvonalat”, a válaszokat a jelen nagy kérdéseire. A 2009. március 21-ig látogatható bibliakiállítás színes programokkal várja a fiatalabb korosztályhoz tartozó érdeklődőket, iskolai csoportokat is: a kódexmásoló és -díszítő műhelyekben saját „kódexlapok” készíthetők, a látogatók képes bibliájában mindenki megörökítheti legkedvesebb bibliai jelentét.

Az Országos Széchényi Könyvtárban a Biblia Sacra Hungarica kiállítással egyidejűleg kisebb tárlat is megnyitotta kapuit: a térképtárban bibliai térképekkel és történetükkel ismerkedhetnek meg a látogatók.

Bibliaolvasás...

Nemzetközi felmérés a bibliaolvasásról

Október 14-én a Vatikáni Sajtóteremben mutatták be a bibliaolvasásról végzett ökumenikus, nemzetközi szintű felmérés eredményét. Ez alkalomból együttműködési egyezményt írt alá a Katolikus Bibliaszövetség és az Egyesült Bibliatársaság a Szentírás fordításáról és terjesztéséről.
A szentszéki sajtóteremben megtartott tájékoztatón felszólalt Walter Kasper bíboros, a Keresztény Egység Elősegítése Pápai Tanácsának elnöke, Vincenzo Paglia püspök, a Katolikus Bibliaszövetség elnöke, és Archibald Miller Milloy tiszteletes, a Bibliatársaságok főtitkára.
A felmérést 2007. november és 2008. július között végezték 12 ország, köztük az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Oroszország, Olaszország, Argentína és a Fülöp-szigetek bevonásával. A kutatást egy reprezentatív minta alapján a felnőtt lakosság körében folytatták, valamint egy alminta vételével, amelyben a havonta két-háromszor misére járókat kérdezték meg. A tanulmányból kitűnik, hogy a nagy többségnek van otthon bibliája. Ami azonban annak olvasását illeti, korántsem ilyen biztató a helyzet: a legutolsó helyen Francia-, illetve Spanyolország áll, ahol a megkérdezettek mindössze húsz százaléka olvasott el legalább egy részt a Bibliából az elmúlt évben. Az Egyesült Államokban ez az arány 75 százalék.
Walter Kasper bíboros az eredményeket kommentálva megerősítette: a Biblia továbbra is közös örökségünk. Az ökumenikus párbeszéd nem diplomáciai egyezkedés, hanem azt jelenti, hogy együtt olvassuk és hallgatjuk, amit Isten mondani akar számunkra. A felmérés azt is megmutatja, hogy sok még a teendő. A keresztények nagy többsége csak a liturgikus olvasmányokból ismeri a Bibliát, önszántukból kevesen olvassák és elmélkednek róla. Új ökumenikus lendületet akarunk, nincs más út előttünk a Biblia fellendítésére: a két valóság elválaszthatatlan egymástól – fogalmazott Kasper bíboros.
A kutatás az olvasási statisztikákon túl a szövegértésre is kiterjedt, amely különösen a spanyol és az orosz hívek között marad el a kívánatostól. A megkérdezettek gyakran nehéznek találják a bibliai szövegeket, és a Fülöp-szigeteki hívek kivételével nem szó szerint értelmezik a Szentírást. Megerősítést nyert az is, hogy a vallásos kommunikáció csatornájaként az emberek előszeretettel választják a televíziót, főleg az Egyesült Államokban, Német- és Olaszországban.
Az adatokat kommentálva Vincenzo Paglia püspök kitért a különböző felekezetű keresztények – katolikusok, ortodoxok, anglikánok és protestánsok – Bibliához fűződő kapcsolatára. Az ökumené története különösen erősen kötődik a Szentírás újrafelfedezéséhez. A Biblia a keresztények közötti találkozás leghatékonyabb helyszíne – szögezte le az olasz főpásztor.
A püspöki szinódus, amely Isten szavára összpontosít, alkalmat nyújtott arra is, hogy megegyezés szülessen a Katolikus Bibliaszövetség és a Bibliatársaságok között:
„Rájöttünk, mennyire sürgető a Szentírás lehető legszélesebb körű bemutatása: hisszük, hogy mindenkinek, minden népnek joga van arra, hogy a Bibliát lefordítsák saját nyelvére. Nekünk, keresztényeknek tennünk kell azért, hogy a Biblia, Istennek az emberekhez írott levele mindenkihez eljusson a saját nyelvén" – mondta Vincenzo Paglia püspök. Isten igéje óva int minden keresztényt attól, hogy bezárkózzék, továbbá az egység útjára ösztönöz. Az ökumenikus párbeszéd kétségtelenül több gyümölcsöt teremhet, ha átadja a helyét az Isten és az összes keresztény közti párbeszédnek.
A Bibliát mindezidáig 2454 különböző nyelvre fordították le. A Szentírás fordítási és terjesztési munkálatai azonban újabb erőfeszítést igényelnek: Isten igéjét még legalább 4500 nyelvre kell lefordítani.
(Vatikáni Rádió/Magyar Kurír)

A Biblia üzenete...

A Biblia üzenete a segítő, nevelő szakmában

A Biblia erkölcsi és kulturális értékei évezredek óta meghatározzák az emberi viselkedést, az elesettek iránti viszonyulást és felelősségvállalást. A szociális és a pedagógiai munkában napjainkban érvényesül-e, érvényesíthető-e a bibliai megfogalmazású szeretetre épülő segítő és nevelő tevékenység a különböző célcsoportokban? Ezekre a kérdésekre keresik a választ a Sopronban november 26-án és 27-én megrendezendő konferencia résztvevői.
A konferenciát a Nyugat-magyarországi Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kara és a Soproni Tudós Társaság szervezi.
A konferencia programja:

November 26. szerda
11.00 – regisztráció
14.00–18.00 – plenáris ülés
14.00–14.30 – köszöntések
Faragó Sándor rektor, Nyugat-magyaországi Egyetem
Katona György dékán, Nyugat-magyarországi Egyetem, Benedek Elek Pedagógiai Kar
Simon István alpolgármester, Sopron
14.30–14.55 – A „Könyvek Könyve” a kultúra történetében – a tudás átadás módja és intézményei
(Szála Erzsébet intézetigazgató, Nyugat-magyarországi Egyetem, Benedek Elek Pedagógiai Kar)
14.55–15.20 – A Szentírás humora (Czakó Gábor író)
15.20–15.45 – Az emberi teljesítés mint érték, hatása az élet kiteljesedésében a Biblia tükrében és napjainkban (Frenkl Róbert, Semmelweis Egyetem)
15.45–16.10 – A hit esélye a mai fiatalok értékrendjében (Vladár Gábor rektor, Pápai Református Teológiai Akadémia)
16.10–16.40 – kávészünet
16.40–17.05 – A Biblia és a pedagógia (Johann Pehofer intézetigazgató, Pädagogische
Hochschule Burgenland)
17.05–17.30 – A Biblia szellemisége és a szociális gondoskodás a középkori Európában (Patyi Gábor dékánhelyettes, Nyugat-magyarországi Egyetem, Benedek Elek Pedagógiai Kar)
17.30–17.55 – „Szeresd felebarátodat…” – Bibliai alapok a burgenlandi Karitász munkájában
Martin Korpitsch plébános (Caritas Burgenland)
19.00 – A tékozló fiú dramatikus feldolgozása és megjelenítése (Józsa Éva egyetemi docens, Nyugat-magyarországi Egyetem, Benedek Elek Pedagógiai Kar és hallgatói előadásában)
19.30 – vacsora

November 27. csütörtök

9.00–9.20 – A segítő ember személyisége (Bodnár Gabriella intézetigazgató, Nyugat-magyarországi Egyetem, Benedek Elek Pedagógiai Kar)
9.20–9.40 – Szeretet nélküli fiatalok – agresszivitás (Andrásné Teleki Judit szakmai főtanácsos, OKM Felsőoktatási Tudományos és Fejlesztési Főosztály)
9.40–10.00 – „A legjobbat add a világnak, amid csak van!” (Beran Ferenc egyetemi docens, Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Hittudományi Kar)
10.00–10.20 – A Biblia a társadalom képe (Varga Norbert tanársegéd, Nyugat-magyarországi Egyetem, Benedek Elek Pedagógiai Kar)
10.30–13.30 – Szekcióülések
A szekciótémákhoz 20 perces referátumokkal lehet jelentkezni.
13.30–14.00 – Összefoglaló értékelés, a konferencia zárása
A második napot végigkíséri a játszóházi tevékenység Hartl Éva vezetésével (Nyugat-magyarországi Egyetem, Benedek Elek Pedagógiai Kar)
Helyszín:
Nyugat-magyarországi Egyetem, Benedek Elek Pedagógiai Kar
Sopron, Ferenczy u. 5.
99/518-920
www.bpk.nyme.hu
Jelentkezés:
A jelentkezés határideje: 2008. október 26.
További információ a programról és a jelentkezésről a Nyugat-magyarországi Egyetem honlapján olvasható.
(Magyar Kurír)

Bibliafordítás...

A szentírásfordítás kihívásai – Interjú Erdő Péter bíborossal -

A püspöki szinódus kapcsán a szentírásfordítás kihívásairól kérdezte Erdő Péter bíborost a Vatikáni Rádió magyar adásának szerkesztősége. Erdő Péter gondolatait szerkesztett formában közöljük.

Ami a liturgikus fordításokat illeti, a Szentszék évekkel ezelőtt kifejezett instrukciókkal tiltotta a magyarázó fordításokat. A szentírási részeket és a liturgikus szövegeket az eredeti szöveg pontos értelmében kell lefordítani. Ezt lehet utána magyarázni. Például az átváltoztatás szavai úgy állnak a misekönyvben, minden misekánonban, ahogyan az Újszövetségben ránk maradt. A Szent Vér átváltoztatásakor azt mondjuk, hogy „értetek és sokakért kiontatik”. Az első magyar fordítás, amelyet jóváhagyott a Püspöki Kar és a Szentszék is – és több mint 15 évig használtuk –, ezt szó szerint így hozta. Ezután német hatásra a „sokakért” szó helyére a „mindenkiért” került. Teológiailag ezzel sincs probléma, hiszen Krisztus mindenkiért meghalt, de az eredeti szövegben nem ez szerepel. A liturgikus vagy biblikus fordítás nem tévesztendő össze a teológiai magyarázattal. Kivált nem a helytelen és téves magyarázatokkal, de még a helyes magyarázattal sem. Az egy másik műfaj. Fordítani azt kell, ami oda van írva. Ezért létezik a római rítusban az editio typica, vagyis a liturgikus könyvek hivatalos latin kiadása, amelyhez minden fordításnak igazodnia kell. Ennek az irányelveit a Liturgiam Authenticam instrukció néhány évvel ezelőtt egész pontosan leszögezte.

A katolikus fordítók a II. Vatikáni Zsinat különös buzdítása alapján olyan nyelvekre is lefordították Szentírást az eredeti héber, illetve görög nyelvből, amelyeken addig csak Vulgáta fordítása készült el. Például a magyar katolikus Biblia Káldi György-féle fordítása Vulgata-fordítás. Nem véletlenül, hiszen a trentói zsinat kifejezett rendelkezésben állapította meg, hogy a zsinat asztalán lévő Vulgata kiadás lesz a vonatkozási pont, azt helyesnek fogadjuk el.

Meg kell jegyeznem azt is, hogy a héber és görög szövegek alapján készülő fordítások felvetik ezeknek a szövegeknek a kritikai kérdéseit is. A héber Bibliának a mai standard kritikai kiadása a maszoréta szöveghez igazodik. A maszoréta szöveg körülbelül 1000 évvel későbbi, mint a görög Septuaginta fordítás, amit a Kr.e. III. században Egyiptomban készítettek zsidó tudósok, akik nem gyanúsíthatók azzal, hogy keresztény szempontból elfogultak lettek volna. Sok szempontból – és ezt némelyik kumráni vagy Kumrán-közeli lelet igazolja – a Septuaginta görög szövege a héber Biblia régebbi szövegállapotát tükrözi, mint a maszoréta szöveg.

Amikor a keresztény ember keresztény bibliai szöveghagyomány alapján készíti a fordítást, nem kell szégyenkeznie. A Vulgáta pedig részben felhasználja az ún. Itala-fordításokat, vagyis a Szent Jeromos előtti latin bibliafordításokat. A legrégebbi latin bibliafordításokat természetesen nem a keresztények készítették, hanem a Karthágó környéki zsidók, mert ez volt az egyetlen olyan diaszpóra, amely latinul beszélt. A zsidó diaszpóra általában görögül beszélt, kivéve Africa provinciában, ahol latin nyelvű zsidó szórvány volt. Nekik már egyfajta latin szóhasználatuk volt a Bibliával kapcsolatban, amit a legrégebbi latin keresztény bibliaszövegek, idézetek is visszatükröznek. Ezt Christi Normann és mások kutatásokkal mutatták ki.

A középkorban elterjedt standard Vulgátában részben visszaköszönnek a régebbi, Jeromos előtti szövegek. Maga Jeromos elment a Szentföldre, és zsidó rabbikkal konzultált a Szentírás értelméről. Évszázadokkal korábban, mint ahogy a maszoréta szöveg megszilárdult. Tehát bizonyos elemeiben még a Vulgáta is egy saját – a jelenlegi tudományosan kiadotthoz képest legalábbis párhuzamos – héber szöveghagyományt tükröz vissza. Ilyen értelemben nekünk a Vulgátát nem kell szégyellni. Továbbá pedig a Szentszék rendelkezése folytán készült egy Neovulgáta, amelynek az volt a szándéka, hogy a héber és görög eredeti szövegeket – amennyire meg tudjuk ismerni – figyelembe véve készüljön egy olyan latin nyelvű Biblia, amely azután vonatkozási pont lehet például a liturgikus szövegek számára. Ezt elő is írták, a magyar zsolozsmáskönyvet is a Neovulgáta alapján kellett, kell fordítani. A Neovulgáta most is hivatalos kritérium vagy vonatkozási alap számunkra. A jelenlegi legjobb magyar katolikus fordítás a Szent István Társulat bibliája, amely elméletileg az eredeti héber és görög, illetve kisebb részben arám szövegek alapján készült. A fordítók persze figyelembe vették mind a latin, mind pedig némelyik modern nyelv fordítását. Nem véletlen tehát, hogy először a jeruzsálemi Biblia jegyzeteivel jelent meg, mert a francia és német kiadásokat is szem előtt tartották.
(Magyar Kurír)

Biblia és a Korán...

Szeretet és irgalom a Bibliában és a Koránban

A püspöki szinódus XII. rendes ülésével párhuzamosan október 9. és 12. között tartották Castel Gandolfóban a VI. nemzetközi iszlám-keresztény találkozót.

Mintegy 200 keresztény és muzulmán résztvevő érkezett Jordániából, Libanonból, Törökországból, Algériából, Szingapúrból és az Egyesült Államokból, valamint Európa különböző országaiból. Az esemény a Fokoláre Mozgalom kezdeményezésére jött létre, amely immár négy évtizede folytat párbeszédet az iszlámmal.

A találkozó vezérfonala a mindennapi életen keresztül megvalósuló párbeszéd, amelynek alapja a szeretet és az irgalom, az egység lelkiségének fő pontjai. A négy nap során tanúságtételek hangzottak el, teológiai és lelkiségi témákat mélyítettek el mind keresztény, mind muzulmán szempontból. A programban szerepelt az a 138 muszlim tudós nyílt levelében (2007. október) javasolt két alapvető pont: az Isten és a felebarát iránti szeretet.

A találkozó elején megemlékeztek Chiara Lubichról, a mozgalom alapítójáról, felevelenítve muzulmán vallási vezetőkkel való találkozásait és hozzájuk intézett beszédeit. Különleges tisztelettel emlékeztek meg a nemrég elhunyt W.D. Mohammed imámról, a neves afro-amerikai vallási vezetőről is.

Október 9-én a találkozón felszólalt Jean-Louis Tauran bíboros, a Vallások Közti Párbeszéd Pápai Tanácsának elnöke. A bíboros beszédében hangsúlyt fektetett a muzulmán tudósok levelében említett tényre: a keresztények és a muzulmánok együtt a világ népességének 55%-át alkotják. Ha hűségesek saját hitükhöz, sokat tehetnek a békéért és a társadalom stabilitásáért. Így fogalmazott: a különböző vallású hívők minél inkább elkötelezik magukat az Isten-keresésben és az imádságban, annál inkább közelebb kerülnek egymáshoz. A tudatlanság félelmet szül, a félreérthetőségben nem lehet párbeszédet folytatni. A világot ma nem lehet megérteni a vallások nélkül. Éppen ezért fontos, hogy a vallások sohase váljanak félelem forrásává. Valójában nem a vallások háborúznak, hanem azok követői – idézi a bíboros gondolatait a L’Osservatore Romano.
A résztvevők kérdésére, hogy a vallások közti párbeszéd kegyelem-e, vagy kockázat, így válaszolt: „Mindkettő. Kegyelem, mert lehetővé teszi minden hívőnek, hogy együtt emlékeztessék a világot: 'nemcsak kenyérrel él az ember'. Kockázat, mert mi magunk lehetünk akadályai ennek az üzenetnek azáltal, hogy nem hiteles a mindennapi életünk. Úgy vélem, hogy a vallásközi párbeszédet mindenekelőtt úgy kell értelmeznünk, mint folytonos felhívást személyes megtérésünkre.” Majd hozzátette: ’A párbeszéd hitünk lényegének része, bármelyik valláshoz is tartozunk. Csak így vihetjük el újra Krisztus békéjét a hívőkhöz. Erre a kihívásra kell ma a vallásoknak válaszolniuk.”
Október 11-én nyitott programra került sor „A város a testvériség helye” címmel. Beszámolók hangzottak el olyan kezdeményezésekről, amelyeket keresztények és muzulmánok közösen indítottak a politika, az oktatás és a társadalmi élet egyéb területein olasz, amerikai, afrikai, libanoni és macedóniai városokban. Felszólalt többek között Ibrahim Samseddine libanoni közigazgatási-reform miniszter, Marco Fatuzzo volt siracusai polgármester, David Shaheed egyesült államokbeli bíró és Vera Araujo brazil szociológus.
A találkozó résztvevőinek Tarcisio Bertone aláírásával üzenetet küldött a Szentatya. A pápa ebben azt kívánja, hogy a találkozó újítsa meg a testvériség építésére való törekvést és segítse elő az őszinte párbeszédet, amely tiszteletben tartja minden ember méltóságát.
Fokoláre Mozgalom/Magyar Kurír

Biblia éjjel-nappal...

„Biblia éjjel-nappal”
Október 5-től 11-ig a római Jeruzsálemi Szent Kereszt-bazilika rendkívüli eseménynek ad otthont: hét nap és hét éjjel, megállás és kommentárok nélkül olvassák fel a Biblia teljes szövegét. Az eseményt XVI. Benedek pápa nyitja meg a Teremtés könyve első fejezetének felolvasásával.

Az esemény a Szentszék, az Olasz Püspöki Konferencia, más felekezetek és egyházak, valamint számos szervezet közös támogatásával valósul meg. Az olvasók számáról Giuseppe De Carli, a Rai Vaticano képviselője adott sajtótájékoztatót Rómában október 1-jén. 1300 tizenegy év feletti különböző vallású és meggyőződésű személy a világ 50 országából olvassa majd fel az egyes bibliarészleteket. Köztük 40 szinódusi atya, 30 református hívő, 6 muzulmán, 16 zsidó, egy cigány pap és néhány cigány hívő. Több mint 180 ezren próbáltak jelentkezni az olvasók közé.

A bazilika végig nyitva lesz, az eseményt teljes egészében élőben közvetíti – 139 órán át – a Rai Edu 2 olasz televíziós csatorna. A Rai Uno az első és az utolsó órát sugározza, ezenkívül a felolvasás interneten is követhető lesz. „Ez egyben a leghosszabb közvetítés az olasz televízió történetében” – mondta Giuseppe De Carli.

A „Biblia éjjel-nappal” nevű kezdeményezésről bővebben a www.labibbiagiornoenotte.rai.it honlapon olvashatnak.