A Biblia napja - a Biblia évében...

Szentírásvasárnap – a Biblia napja a Biblia évében

A Katolikus Egyházban szeptember utolsó vasárnapja sajátos ünnep, a Szentírás vasárnapja. Ezen a napon a hívek közössége fokozott figyelemmel és tisztelettel fordul a Biblia felé, ünnepli azt a tényt, hogy a zsidóság nagyjai írásba foglalták történelmüket és prófétáik jövendöléseit, az apostolok és evangélisták pedig Jézus történetét, tanítását, az ősegyház igehirdetését.

Ez az ünnep új keletű a Katolikus Egyházban. A II. Vatikáni Zsinat alkalmával történt először, hogy a világ püspökei a Szent Péter-bazilikában a főhelyre tették, és a tanácskozások középpontjába állították a Bibliát. Ezen a zsinaton a főpapok testülete messzemenően új szellemű határozatot fogadott el a Bibliáról (Dei Verbum), amely többek között arra szólítja fel a katolikusokat, hogy rendszeresen olvassák a Szentírást.

A Vatikáni Zsinat rendelkezései nyomán született meg az új ünnep, a szentírásvasárnap, amelynek megtartását a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia az elsők között rendelte el. Kezdetben nagyböjt egyik vasárnapján ünnepelték, később azonban áthelyezték szeptember utolsó vasárnapjára, tekintettel arra, hogy szeptember 30-án ünnepli az Egyház a nagy bibliafordító, Szent Jeromos ünnepét.

Ezen a napon a katolikus közösségek a templomokban kiemelt helyre teszik a Szentírást, és hálát adnak Istennek azért, hogy a Bibliát a kezükbe kapták, mert ebből megismerhetik a Teremtő elképzeléseit és akaratát, a helyes erkölcsi értékeket és alapelveket, eligazítást és erőt meríthetnek belőle életük egész folyamán, és bizonyosságot arról, hogy az ember boldog öröklétre kapott meghívást.

Különös jelentőséget ad idén ennek az ünnepnek a tény, hogy az esztendőt hazánk keresztény történelmi egyházai a Biblia évének hirdették meg. Számtalan egyházi és világi rendezvény keretében egész évben napirenden van a Könyvek könyvének ünneplése, a Szentírásban rejtőző értékek tudatosítása.

Biblia éve 2008

2008. szeptember 28., évközi 26. vasárnap.

A Szentírás vasárnapja szeptember 22.

Gyümölcsöző Szentírásolvasás Móra Ferenc egyik novellájának főszereplője, Mihály gazda, idézést kap a bíróságra valamilyen peres ügyben. Kiköszörüli a kis baltát, és azzal megy be a városba. A kapus nem akarja beengedni a baltát. A teremőr is megállítja. A bíró ki akarja vitetni. Mihály gazda erősködik: „Ezt nekem írásba adták!” „Mit, hogy hozzon magával baltát?” „Nem. Az idézésen az áll, hogy a védelmemről magam tartozom gondoskodni. Ez az én védelmem.” Alig tudták megmagyarázni neki, hogy ez annyit jelent: védőügyvéd hiányában magának kell az érveket felsorolni igaza mellett.Ma hitünket gyakran érik támadások. Védelmünkről magunknak kell gondoskodnunk. Ezért a kisbaltát, a Bibliát, mindig magunknál kell tartanunk. Méghozzá kiköszörülve. Vagyis ismernünk kell fortélyát, és ügyesen kell alkalmaznunk.

A Püspöki Kar 2008-at a Szentírás évének nyilvánította.

Kérésük, hogy a szentbeszédekben minél több szó essék Isten igéjének gyümölcsöző használatáról.A mai Szentírás vasárnap jó alkalmat kínál erre. Fontoljunk meg néhány gyakorlati tanácsot.A Gyümölcsöző Szentírásolvasás alapelvei:

1. A Bibliában az örök emberi kérdésekre keressük a választ.

A kisebbekre ugyanis mi magunk is megtaláljuk a feleleteket a szaktudományokban. Azt, hogy a Föld gömb alakú és a Nap körül kering, megmondják nekünk Kopernikus, Keppler, Galilei, meg a többi csillagász. Arra, hogy a növények és állatok milyen törvények alapján szaporodnak, válaszolnak Mendel, Morgan, Linné és a biológusok. Az elektromosság természetére válasz kapunk Galvanitól, Voltától és Ohmtól. A fény sebességét lemérte Olaf Römer dán matematikus. Ezekre Isten nem ad választ a Bibliában. Vannak azonban olyan kérdések, amelyekre ők nem tudnak felelni. Hogy honnét származik az anyag, és ki oltotta bele a természetbe a törvényeket. Hogy az ember értéke egy ötjegyű számmal kifejezhető, mint a koncentrációs táborban, vagy személyi méltósággal van felruházva. Hogy az életnek van-e értelme, vagy céltalan és abszurd a lét. Hogy a szenvedésnek lesz-e jutalma, vagy értelmetlen vergődés csupán. Hogy folytatódik-e az élet az élet után, vagy megsemmisülés vár ránk. Ezekre megnyugtató választ egyedül a Bibliából olvashatunk ki. Ezért a Szentírást olvasó ember nem kérdez felelet nélkül.

2. Isten üzenetét válasszuk el a képektől!

Amikor a Bibliát olvassuk, ne akadjunk fönn a színes történeteken! Ne botránkozzunk meg az ókori világképet tükröző szemléleten! Ne akarjuk betű szerint magyarázni a szöveget! Azt kérdezzük mindig: mit akar a Szent Író közölni a leírt szavakkal. Pontosabban: milyen üzenetet küld a kinyilatkoztató Isten az emberiség meg nem oldott problémáira.

Hajnal Róbert/Magyar Kurír

Biblia éve 2008

A Biblia hete Pécsett szeptember 18. 14:21Szeptember 28. és október 4. között rendezik meg a Biblia hetét Pécsett. A rendezvény keretében ismert emberek olvasnak fel a Szentírásból a Széchenyi téren, minden délután 16 és 17 óra között.
Közreműködnek: Aknai Tamás egyetemi tanár, Balikó Tamás a Pécsi Nemzeti Színház igazgatója, Bánffy György színművész, Bőzsöny Ferenc, a Magyar Rádió örökös főbemondója, Dobos László főiskolai tanár, Fischerné Dárdai Ágnes, a Pécsi Tudományegyetem Központi Könyvtár főigazgatója, Gábriel Róbert, a Pécsi Tudományegyetem rektora, Garadnay Balázs általános helynök, Heidl György eszmetörténész, Horváth Zoltán a Baranya Megyei Önkormányzat alelnöke, Ivasivka Mátyás tanár, dr. Kellermayer Miklós egyetemi tanár, Kertészfi Ágnes iparművész, Korinek László akadémikus, egyetemi tanár, tiszteletbeli német konzul, Kutas József a Szent Mór Iskolaközpont igazgatója, N. Szabó Sándor színművész, Papp Lajos szívsebész, Péterné Marosy Katalin, a Zsolnay Porcelánmanufaktúra igazgatója, Unger Pálma színművésznő, továbbá a testvéregyházak meghívott vendégei.
A hét megnyitóján, szeptember 28-án ünnepi köszöntőt mond Garadnay Balázs általános helynök a pécsi bazilikában.